Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek ’’Régi ismerős’’ kártevő, a gabonafutrinka

melyet a népi elnevezésben csócsárlónak, gabonafutónak, és vetési futrinkának is hívnak. Azonban, hogy a tudományosság talaján is megálljunk valamelyest, kötelező megemlíteni a Latin nevét is, amely a Zabrus tenebrioides.

A fent felsorolt nevek közül talán a csócsárló elnevezés a legáltalánosabb. Károkozását most ősszel is több helyen látni az országban. A kártételének mibenlétét és az ellene való védekezést már többször megírtuk saját honlapunkon is (ide kattintva elolvashatja), így most csak egy gyors ismétlésként ejtünk néhány szót róla. Ez a károkozó egy kb. 15 mm nagyságú fekete színű bogár, amely Európa szerte, és Közel-Keleten is elterjedt. Mind az imágó, mind a lárva károsít, de a lárva kártétele szokott a jelentősebb lenni. Az imágó a talajban telel, majd tavasz végén, nyár elején kezdi meg károkozását az érésben lévő gabonaszemek rágásával. A kifejlett egyedek párzása augusztusban történik meg, amely után a talajban készített üregekbe teszik kb. 4mm-es, hosszúkás tojásaikat. A kikelő lárvák éjjel bújnak elő a földbe fúrt üregekből és a fiatal gabonafélék leveleit rágcsálják, melyek ennek következtében kócossá, gyűrötté válnak. A gabonafutrinka kártétele leginkább gabona monokultúra, illetve régebbi időkben az ugaroltatott területek, vagy a feltört gyepek után jelentkezhetett. A gabonafélék mellett egyébként a frissen telepített fűféléket, gyepeket, pázsitokat is károsíthatja. 

Mivel életciklusának egy jelentős részét a talajban tölti, talajfertőtlenítéssel, illetve megfelelő vetésforgóval lehet ellene védekezni. Ha ezt elmulasztottuk akkor már csak permetezés maradt, melyet a lárva éjszakai életmódja miatt este kell elvégeznünk. Természetes ellenségei egyébként a vetési varjú, a danka sirály, és a vakond is. Folyamatos jelenlétük gabonavetéseinken -ha tünetek nem is jelentkeznek egyértelműen- gyanakodásra adhat okot.

Forrás: http://epa.oszk.hu/02100/02181/00309/pdf/EPA02181_Termeszettudomanyi_kozlony_1895_248-253.pdf

Ma már meg vannak tehát a megfelelő védekezési módszereink. Régebben azonban- főleg, ha még ugaroltattak is- nagyobb gondot jelentett. Hogy miért is tekinthető a címben szereplő módon ’’ régi ismerősnek’’ azt mi sem bizonyítja jobban, mint ez az 1895-ben készült fénykép mely a tüneteket hivatott ábrázolni. 

Vagy a Dunántúli Napló 1950. évi októberi száma, melynek a politikát nem mellőző tudományossága (ha már ezzel indítottunk) mosolyt csal(hat) arcunkra


Babrik Zsolt

Agrofil-SZMI Kft.


(A borítókép forrása: https://agroforum.hu/agrarhirek/novenyvedelem/kellemetlen-oszi-meglepetes-a-csocsarlo/)


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.