AgroFIELDshow 2020.
Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Raktári kártevők

A betárolt szemes terményeknél előforduló károsítókról gyűjtöttünk össze pár tudnivalót, hogy mire is érdemes odafigyelni, ha szeretnénk, a sok munkával és odafigyeléssel megtermelt mag minőségét a tárolás folyamán is megőrizni.

Az első aratási szezon vége felé járunk, mostanra lekerült a kalászosok nagy része (árpa, rozs stb.), borsó, és a repce. Mostanában érnek a gazdák a búza aratás végére, általában már a végét „csipegetik”, bár nehezítik a munkákat a hirtelen érkező nyári záporok, melyek szűkítik azokat az időszakokat, melyben érdemi munkát lehet végezni. 

Ha végiggondoljuk milyen ártalmak várnak a zsákokba vagy garmadába gyűjtött terményre a tárolókban, akkor hamar rájöhetünk, hogy kártevők egész sorával van dolgunk, amelyekből a legtöbb valamilyen rovarkártevő. Általánosságban elmondható, hogy e károsítók nem mennyiségileg, sokkal inkább minőségileg teszik tönkre a termést. Fokozottan nagy veszélyt jelentenek például a vetőmagok esetében, ahol az egyik legfontosabb elvárás a maggal szemben annak csírázóképessége, tisztasága, melyet e kártevők képesek nagyban lerontani. Emellett hordozhatnak egészségügyi kockázatot mind emberre, mind állatra, ha a tárolandó termény az élelmiszerláncba kerül. Ezentúl a szennyezett terményt sok esetben nem is lehet eladni, további kezelést igényel, és a kártevő behurcolás lehetősége is problematikussá teszi.

A szakirodalom beszél aktív és passzív betelepedési formákról. Aktívnak tekinti azt, amikor valamilyen közeli forrásból önerőből jut be a kártevő a raktárba, míg a passzívnál valamilyen módon emberi közreműködéssel jut be (átvizsgálatlan termény, fertőtlenítésből kimarad részek, stb). Amit a megelőzésnél érdemes szem előtt tartani, az a környező források felszámolása, például kiömlött mag az udvar egyik sarkában, elfelejtett zsákok itt ott. Fontos, hogy a modern raktárakat (beton padló jól zárható ajtók) lényegesen könnyebb megvédeni.

A kártevőket tekintve Magyarországon több mint 100 fajt sorolhatnánk fel melyek egész éven át, több nemzedékkel lehetnek jelen a raktárban. Én itt csak egy két példát említenék, melyek a legelterjedtebbek, és a legkártékonyabbak között vannak.

Atkák közül szecskaatka (Tyrophagus longior), a lisztatka (Acarus siro), a csiperkeatka (Caloglyphus berlesei). Ezek szabad szemmel nehezen észrevehető ízeltlábúak. Előszeretettel károsítanak olajos magvakat, de őrleményekben is megtalálhatók. Legtöbbször vegyesen vannak jelen, ritkább hogy egy féle atka károsít. A termény rostálásával lehet nyomukra bukkanni. Kártételük a terményben maradt levedlett bőr és ürülékük formájában jelentkezik, mely egészségügyi kockázatot jelent, allergiás reakciókat okozhat.

Közönséges babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)

Közönséges babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) általánosan elterjedt és ismert károsító. Évente 3-4 nemzedéke van. A babon kikelő lárva berágja magát a magba, és ott táplálkozik. Jól felismerhető kárképe babszemen a 1-2 mm átmérőjű kimeneti járat, melyen a bogár távozik.


Gabonazsizsik (Sitophilus granarius)

Gabonazsizsik (Sitophilus granarius), a rizs zsizsik (Sitophilus oryzae), és a kukoricazsizsik (Sitophilus zeamays). A gabonazsizsik 2-4 mm-es barna, ormányos bogár mely nem képes a repülésre, míg a másik kettő nagyobb, sötétebb színű, jól repülő bogarak. Szinte minden gabonában megtalálhatók. Átlagosan 3-5 nemzedékük van évente. A lárvák a szemek belsejét odvasítják, kezdik a csíra elfogyasztásával, majd haladnak tovább a mag belsejében.

Borsózsizsik (Bruchus pisorum) (forrás: https://www.3szek.ro/kepek2/20150218215425.jpg)

A borsózsizsik (Bruchus pisorum) ugyancsak gyakori károsító. A kifejlett bogarak tavasszal a fejlődőben lévő borsó hüvelyekbe rakják petéiket, majd a kikelő lárvák beeszik magukat a magba, ahol egészen telelésig maradhatnak. A kárt ezek a fejlődő lárvák okozzák a mag belsejében, a kárkép a babzsizsikhez hasonlóan 1-2 mm átmérőjű járat a borsóban.

A kis lisztbogár (Tribolium confusum) (forrás: https://e-insects.wageningenacademic.com/sites/default/files/images/tribolium-confusum_klein.jpg)

A lisztbogarak közül a legelterjedtebb a kis lisztbogár (Tribolium confusum), kisebb létszámban a barna lisztbogár (Tribolium castaneum) és a ritka apró, vagy fekete lisztbogár (Tribolium madens). Mindegyikük polifág, az egész szemektől a darált terményen át mindent szívesen fogyaszt (fűszerek, teák stb.), emellett jól repülnek. Kevesebb nemzedékük lehet évente, mint a zsizsikeknek, viszont tovább élnek. Lényeges lehet az ellenük való védekezésnél, hogy léteznek olyan populációk, melyek kibírják a foszfor-hidrogénes gázkezelést, ilyen esetben az ismételt gázosítást érdemes más hatóanyaggal végezni.


Aszalványmoly (Sitotroga cerealella) (forrás: https://www.3szek.ro/kepek2/20180912214934.jpg)

A molyok közül az aszalványmolyt (Sitotroga cerealella) és a raktári gabonamolyt (Nemapogon granellus) említeném. Közös vonásuk hogy a felszínen, a garmada legfelső rétegein károsítanak, így könnyebben észlelhetők. Az aszalványmoly jelenléte felismerhető a termény felszínén képzett szövedékről, melyet lárvája sző. Az aszalványmoly a gabonamollyal szemben előszeretettel repül, mely megnehezítheti az ellene célzott védekezést. Mindkét moly hernyója polifág, őrleményeket is szívesen fogyasztanak.

Végül, de nem utolsó sorban említeném a különböző madarakat és rágcsálókat, melyek főleg ürülékükkel szennyezik a terményt. Gondolok itt galambokra, verebekre, egérre, patkányra. A rágcsálók ezen felül a zsákokat tehetik tönkre mely tetemes veszteséghez is vezethet tisztított termények összefolyása esetén, ha későn vesszük észre. Ellenük valamilyen csapdázás, vagy ízesített méreganyag alkalmazható.

A védekezésnél általánosan elmondható, hogy a megelőzés legtöbbször költséghatékonyabb és célravezetőbb, mint a meglévő károk kezelése. Elsődlegesen a megelőzésre kell törekedni, mely rendezett környezetet kíván, mely nem kedvez a kártevők felszaporodásának. Betárolás előtt a tároló kitakarítása, portalanítása szükséges. Célja a legutóbbi terménymaradványok legnagyobb mértékű eltávolítása. Ellenőrizni kell a bejövő tételeket, nehogy akaratlanul behurcoljunk valamit. Figyelni kell a raktárban tárolt termény állapotát, hogy lehetőleg a betelepülés korai szakaszában lépni tudjunk. Ennek egyik formája a mag hőmérsékletének állandó mérése, mivel télen a 10°C-nál melegebb maghő esetlegesen a felszaporodás gócpontja is lehet. Érdemes figyelni a falakat, szellőzőket, bejáratokat, mert egyes rovarok itt is tetten érhetőek. Pontosabb eredményt kaphatunk, ha csapdázást alkalmazunk. Alapvetően alkalmazhatunk mechanikus verem vagy szondacsapdákat, vagy feromon alapú csapdázást.

Emellett a felmerülő karbantartási feladatokat is jó szem előtt tartani az épületnél, minimalizálva az esetleges bejutási lehetőségeket. Érdemes az épület gyenge pontjait felmérni, ahol e kártevők megbújhatnak, repedéseket, illesztéseket, egyéb zegzugokat, és ezeket lehetőség szerint felszámolni. A szellőztetést szolgáló nyílásokat érdemes lehálózni, mely nem csak a rovarok, de a madarak ellen is hatékonynak bizonyulhat. Elavultabb tárolóknál szóba jöhet a tisztasági meszelés.

A magtárak kártevőirtásában nagy szerepet kapnak a gázmesterek. A gázosítás legtöbbször halmazállapotú, széles hatásspektrumú hatóanyaggal történik, melyek használata szakembert igényel, erősen szabályozott, engedélyköteles. A biológiai módszerek, melyek a fertőzött termény fertőtlenítését céloznák még nem mondhatóak kiforrottnak. A kártevők távoltartását célzó biológiai módszerek között találunk kovaföldet, különböző illóolajokat felhasználó technikákat.

A vegyszeres védekezés megelőző, illetve a meglévő fertőzést kezelő lehet. A megelőző vagy preventív kezelések egyik formája az üres raktárépület fertőtlenítése, mikor a kitakarított helységet gázosodó rovarlőszerrel kezelik a már ott levő rovarállomány gyérítése céljából, ilyenkor a bejáratokat, szellőzőket leszigetelik, és a várakozási idő végéig (hatásidő, munkaegészségügyi várakozási idő) nem lehet használni a raktárt. Igaz nem elterjedt, de a megelőző kezelés módszere a betárolandó termény megfelelő rovarlőszeres kezelése. Erre alkalmas eszközzel, kis lémennyiséggel egyenletesen bevonják a betárolásra szánt terményt, ezáltal nyújtanak neki védelmet a kártevők ellen, amíg a szer hat.

A fertőzött mag kezelése a gázmester feladata, itt is széles hatásspektrumú hatóanyagot használnak, melynek hatásfoka többek között az egyedek fejlettségétől, és a különböző egyedfejlődési stádiumban lévő rovarok jelenlététől nagyban függ.


Mezei András

Agrofil-SZMI Kft. 





Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.