Hírek, szakcikkek Raktári károsítók
Eljött a tél. A hidegben megszűnt, vagy legalább is minimálisra csökkent a szántóföldeken és a kertészeti kultúrákban a károsítók tevékenysége. Egyedül a rágcsálók károsítanak kint változatlan eréllyel, mivel nem alszanak téli álmot.
A mezőgazdaságban dolgozók, akik a növénytermesztésből élnek, viszont tudják jól, hogy a raktárakba betárolt termények sincsenek biztonságban. Károsítók hosszú sora feni fogait, illetve rágóit a betárolt terményekre.
Elméletileg nem lenne olyan túlságosan nagy baj, ha a betárolt több ezer tonnányi tételben előfordulna pár darab, esetleg pár száz darabnyi valamiféle rovar, vagy atkaféle. A raktári kártevők jelenléte ugyanakkor részben egészségügyi, részben pedig jogi problémákat vet fel, melynek következtében a befertőződött tétel forgalomképtelen lesz, vagyis értékesítése lehetetlenné válik.
A raktári károsítók sora meglehetősen hosszú. A különböző, igen gyakori ormányos bogaraktól (gabona- és rizs zsizsik) a különböző egyéb bogarakon át (tolvajbogár, kis lisztbogár, vörösesbarna lapbogár, nagy lisztbogár, kenyérbogár…) a különböző molylepkéken (aszalványmoly, mezei és raktári gabonamoly) át egészen a különböző raktári atkákig (lisztatka, csiperkeatka, szecskaatka) terjed. Vannak ugyan hasznos ragadozó ellenfeleik is, mint pl. a fogazottnyakú gabonabogár, de ezek is raktári károsítónak minősülnek. Egy szűk csoportjuk jogi státusa különleges. A kicsinyke, fekete színű gabonaporva (Trogoderma granaria) és rokonai karantén kártevők.
Aszalványmoly bábozódása szövedék védelmében
A raktári kártevők levedlett kutikulája, a lárvák és imágók ürüléke minden esetben tilalmazott komponens a terményben és szinte mindig nagyon erős allergizáló hatásúak. Ezen ok miatt nyilvánvalóan nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy semmi keresni valójuk a tárolt és elfogyasztásra, avagy takarmányozásra kerülő terményekben.
Jogi szempontból is egyértelmű az ilyen károsítók tilalma. A Növényvédelmi Törvény világosan kimondja/leírja, hogy raktári károsítóval fertőzött áru nem szállítható, nem forgalmazható.
Raktári kártevőt viszonylag könnyedén „be lehet gyűjteni” szinte bárhol. Sok esetben a boltban vásárolt liszt, takarmány, bármilyen növényi termék, fűszer, gyógytea, stb. fertőzött lehet. A termelők raktárai ugyanakkor gyakorta a gyatra raktári higiénia, az oda nem figyelés és a károsítók okozta veszély lebecsülése folytán fertőződnek el.
A raktári károsítók nem a semmiből teremnek. Valahonnan bevándoroltak, vagy már eleve a raktárban voltak a termény betárolásakor. Ravasz, nagy túlélő művész szinte mindegyikük, ugyanakkor kellő odafigyeléssel betelepedésük és károsításuk megelőzhető úgy, hogy nem lesz szükség drága vegyszer használatra.
A nagy lisztbogár meglehetősen ritkán fordul elő (fotó: Hertelendy Péter)