Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Ragadd meg a pillanatot! - avagy a tőszámváltoztatás művészete kukoricában

Adatok az AgroFIELD Akadémia Konferencia előadásainak anyagából.

„…Vezettessed magadat szembekötve, vakon,

elfajult testvéridtől csinált, álutakon…” /magyar népdal/


A technika fejlődésével felértékelődött a kukoricatermesztés esetében a tőszám kérdése. Nem volt ez hangsúlytalan korábban sem, csak a táblán belüli változtatás lehetősége nem vetődött fel, illetve a tápanyagszintek sem változtak „alatta”, ellenben a hibridrotáció sebessége megengedte, hogy valamelyest kiismerjük az általunk alkalmazott genetikát. Most, amikor a digitalizáció lassan minden egyéb tudást félreállít, időzzünk el egy kicsit -egy kísérlet erejéig- a kukorica tőszámánál és annak változtatásánál!

A digitalizációt messze túlértékeljük, ha azt feltételezzük, hogy puszta „digitek” „önmegoldórendszere” kitölti majd az idevonatkozó tudás folytonossági hiányait. A genetikai előrehaladás hasznosítása látszólag és jelenleg eljelentéktelenedik a technológia fejlődése mellett. Pedig a nemesítési eljárások fejlesztésének köszönhetően viharosan felgyorsult a nemesítés, ezáltal mind gyorsabban emelkedik az elérhető terméspotenciál, ugyanakkor annak kiaknázásában -termelői oldalon- jelentős elmaradások vannak. A rohanó „genetikaexpress” ablakain keresztül a termésnövekmény tetemes részét viszi ki a száguldás keltette menetszél, mivel nincs módunkban teljeskörűen megismerni és kiaknázni a hibridekben rejlő genetikai erőforrásokat. Ez hatalmas pazarlás. Amennyiben okosan és precízen akarunk dolgozni, akkor most a lassulásban vagyunk érdekeltek, mivel, ha hibás, hiányos adattal „etetjük” az űrtechnikát, amely az adat hibáit nem lesz képes korrigálni, sőt ellenkezőleg, inkább „csak” a négyzetre fogja emelni. Nem megkerülhető olyan típusú adatok gyűjtése, amilyenekkel a technika szállította lehetőségeket ki tudjuk használni. Ehhez jó, valid adatokra van szükség. Ehhez pedig az kell, hogy ha egy új hibrid kikerül a „genetika szülőszobájából”, ne fogjuk rögtön „tenyésztésbe” csak miután elérte legalább az érett kort („profit-pedofília”), azaz meg kell ismernünk a tulajdonságait. Jelenleg, a felgyorsult hibridrotáció miatt már az sem lehetséges, hogy a termelőnél teszteljünk, hiszen egy hibrid „élete” években, sem mint évtizedekben mérhető. Nem feltétlenül az a baj, hogy ez így van, hanem az, hogy ez nincs szinkronban a technikai fejlődés és a termelés valós igényeivel. A sebesség növelése miatt kidobáljuk a „fejlődés járművéből” a felesleges „terheket”, pontosabban nem végezzük el kellő számban azokat a teszteket, amelyekkel kellő pontosságú adatot tudnánk szolgáltatni a korszerű technikai vívmányok nyújtotta lehetőségek kiaknázásához. Ezáltal „kőgolyókkal” etetjük a „lézerfegyvert”, ami az elvárt sebészi pontosságot a harctéri felcser szintjére degradálja le. A legnagyobb probléma, hogy ez az információ hiány már korlátozza a hagyományos, „analóg” gazdálkodás eredményeségét is, csak ez a pillanatnyi jólétben nem tűnik fel. (Kellő és alkalmas információ hiányában használunk kiemelkedő hibrideket számukra teljesen alkalmatlan körülmények között.) Az elmúlt évtizedekben képződött genetikai potenciál mind kisebb részét használjuk fel, melynek oka -környezeti adottságokon túl- a kellő mélységű hibrid információk hiányában keresendő. Erre, a most már egyre ingoványosabb területre vezetünk szakmai kalandtúrát, mégpedig egy tőszám-kísérletsorozat részleges eredményeinek megosztásával.


A vizsgálatokban 20 Magyarországon köztermesztésben lévő kukorica hibridet állítottunk be 5 tőszámmal (tőszámok szerint blokkosítva) kisparcellákon, négy ismétlésben. A kísérleti területek az üzemi kezelési eljárásokban részesültek. A vizsgálati helyszínek változásait nyomon követtük, értékeltük, drónfelvételeket készítettünk több hullámhossz tartományban. A vegetáció végén a parcellákat parcella kombájnokkal betakarítottuk, mértük a parcellák szemtermését és nedvesség tartalmát. A keletkezett adatokat rögzítettük a kísérlet tervező-értékelő rendszerünkbe és az adatbázist varianciaanalízissel és statisztikai tesztekkel értékeltük, melyek segítségével a valódi kezeléshatásokat szétválasztottuk a kísérlet hibáiból adódó bizonytalanságoktól. A vizsgálati helyszínek adatait az 2. számú táblázat tartalmazza.

A hibridek helyszínenkénti tőszám dinamikáját grafikonon ábrázoltuk és a tőszámdinamika lefutása szerint a hibrideket kétcsoport összesen négy csoportkombinációjába csoportosítottuk. A csoportkombinációkat karakteresen jellemző négy hibridet az 1-4. ábrákon ábrázoltuk. A négy tulajdonság csoportkombinációját egy négyes quadrátban mutatjuk. (5. ábra.)

 A négy kísérleti helyszín, négy termőhelyi adottságot, négy különböző termésszintet eredményezett, melyekből a püski és a dalmandi helyszín valamelyest kiemelkedett. A helyszíneken a termésszintek hatására kialakult tőszám dinamikák jelezték, hogy mennyire igényli egy hibrid a kiemelkedően jó körülményeket a magas terméskialakulásához. Ezt jelzi a vonalak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése (távolsága) és azok lefutásának magassága. Ha közel futnak az egyenesek egymáshoz, akkor úgy értékeltük, hogy „tágtűrésű” rugalmas genetikával állunk szemben (változó környezetben hasonlóan teljesít), míg, ha a helyszíneken kialakuló termésszint kettő, három, vagy esetleg négy jól elkülöníthető szintre alakult, akkor azt a hibridet szűktűrésűnek, rugalmatlannak értékeltük. Helyszínenként vizsgáltuk a tőszámváltoztatás hatására kialakult termésmennyiségek trendjét. A vonalak emelkedése (növekvő meredeksége) azt a véleményt alakította ki bennünk, hogy a jó tőszámreakció képességgel rendelkező intenzív hibrid. 

Ha a helyszíneken többnyire nem, vagy nem jelentősen emelkedett a tőszámhatására a termésszint azt -az előbbivel ellentétben- az extenzív kategóriába soroltuk. Ezek a kategóriák nem minősítik a hibridtulajdonságot, csak rögzítik az észrevételeket, hiszen minden tulajdonságban rejtőzködhetnek előnyök, ha azokat ismerjük és úgy alkalmazzuk, ahogy azokat célszerű. Két tulajdonság csoportból tehát négy tulajdonságkombinációt alakítottunk ki a hibridek jellemzésére: Intenzív-rugalmas, intenzív-rugalmatlan, extenzív-rugalmas, extenzív- rugalmatlan. A hibrideknek a tulajdonság csoporton belüli elhelyezkedését és a jellemző hibridek adatait az 5. ábra tartalmazza. Az 1. számú táblázat mutatja a hibridek termésátlagait a kísérleti helyszínek átlagában.


Eredmények

A tulajdonság csoportkombinációit markánsan jellemző hibridek ismertetése segít az ábrák és a táblázatok értelmezésében és a hibridek önálló elhelyzésében az általunk megalkotott „értelmezési rendszerben”:

A 9—es hibrid eredményinek grafikonja (1. ábra) nagyon jól érzékelteti az intenzív-rugalmas kategória tulajdonságait (annál is inkább hiszen ez az egyedüli tagja a csoportnak). A hibrid mindegyik kísérleti helyen termés növekedéssel reagál a tőszám emelésére, és a termőhelyek között nincs jelentős eltérés, ami a rugalmasságát, kompenzáló tulajdonságát támasztja alá. A vizsgálat tulajdonságai alapján tőszám differenciálásra alkalmas hibrid. A kísérletkeben, az adott körülmények között tőszám optimumai 70 és 90 ezer között alakultak. Termés eredményei alapján a vizsgált hibridek középmezőnyében helyezkedik el. A rangsorban a legjobb eredményét (4. hely) 90 ezres tőszámnál érte el.

A 12-es hibrid (2. ábra) az intenzív-rugalmatlan kategória legkifejezőbb példája. Kifejezett, jó, a tőszámra kialakult termésválaszt csak a legjobb körülmények között produkált. Termése ezért az egyéb helyszíneken visszaesik. A kategória hibridjei csak a legjobb helyeken, jó tápanyag-háttér mellett, -kedvezőtlen száraz évjáratokban- csak öntözve képesek a genetikai alapjaikat magas terméssé manifesztálni. Tőszámdifferenciálásra csak a legmagasabb tartományban és meglehetősen korlátozottan alkalmasak. Kísérletsorozatban a 3. helyen végzett, legjobb helyezéseit (2.) 60 és 80 ezres tőszámnál érte el.

A 2-es hibrid (3. ábra) tulajdonságai nagyon jól reprezentálják az extenzív-rugalmatlan kategóriát. Kiemelkedő teljesítményt csak a legjobb körülmények között ad. A tőszám emelésre semmilyen körülmények között sem reagált. A rendelkezésre álló információk alapján termesztése alacsony tőszám mellett javasolt. Mivel sűrítése nem okoz termés depressziót így -igény szerint- magasabb tőszámmal is termesztető, de a termesztésének eredményességét ez már nem javítja. Termésével a kísérletek középmezőnyében helyezkedik el, legjobb helyezését (8.) 50 ezres tőszámmal érte el.


A 10-es hibrid (4. ábra) a tőszámra adott termésválaszai alapján az extenzív-rugalmas kategória jellemző genotípusa. A tőszám változtatásra a hibrid nem ragált és változó körülmények között kiegyenlített termésszintet mutatott. Ez a kategória -az okos ember, és/vagy okos technika helyett- az okos hibrid kategóriája. Amíg nincs elegendő jó és pontos adat a precíziós gazdálkodáshoz ezen kategória hibridjei minden okoskodást megoldanak helyettünk. A tompítják az aszályos évek tőszám feszültségét azzal, hogy nem igényelnek a magas terméshez kiemelkedő tőszámot. Alacsony tőszám mellett is a körülményekhez képesek alakítani elvárásaikat. (Nem kategória tulajdonság, de meg kell említeni a hibridnél, hogy sajnálatos módon szárszilárdságának hiányossága jelentős kockázatokat hordoz. Ha eredményeit a dalmandi eredmények nélkül értékeljük, akkor a kísérleti eredmények alapján egy „felsőházi” hibriddel lenne dolgunk.) A kategória előnyére és különös értékére mutat rá az is, hogy a vizsgálatokban legjobban szereplő 3-s hibrid is ebbe a kategóriába tartozik. Ez a hibrid, „extenzivitása” ellenére és rugalmas jellege miatt minden helyszínen, szinte minden tőszám kategóriát megnyert! Ebbe a kategóriába sorolható még az abszolút versenyben 4. helyezett 1-es hibrid, illetve ezen kategória határán helyezkedik el a 6. helyezett 17-es hibrid is. Nagyon jó genetikákat találunk ebben a csoportban, melyek kifejezetten segítik a hagyományos -nem digitális- gazdálkodást is. Óriási előny, hogy ezen csoport tagjai kiválóan képesek alkalmazkodni a Kárpát-Medence meglehetősen hektikus klímájához.


Ha beletekintünk a precíziós szakma legújabb történelmébe, akkor érzékelhető, hogy a tőszámok (és egyebek) differenciálásához -a focihoz hasonlóan- mindenki ért. Talán csak a vájtfülűbbnek tűnik az fel, hogy ehhez a felszínes tudáshoz látszólag nem is kell túl szofisztikált ismeret, hiszen a digitalizáció adta interpolálás lehetősége minden „szépség hibát” ápol és eltakar. A színes térkép mindig színes térkép marad, akkor is, ha az csupán dezinformáció. Egy hibás információkat tartalmazó térkép valós idejű farmszimulátorrá sorvasztja a precíziós gazdálkodás szellemiségét (Csak nem a virtuális térben, és nem virtuális pénzel!). Mind az eszközöket, mind pedig a szolgáltatásokat valódi bevételből, valódi keresményből kell kifizetni. A Corona-vírus által kialakult, és még alakuló gazdasági helyzetben felül kell vizsgálni, hogy lehet-e hibás kód alapján tovább gazdálkodni? Marad-e még a rendszerben annyi tartalék, hogy a jövőben is meg tudjuk engedni magunknak, hogy egy külsőségeiben tökéletesnek látszó rendszert az alapjai nélkül építsünk fel? Be kell látni, hogy hibridkarakterisztika nélkül nincs precíziós gazdálkodás a kukorica termesztésben. Azt is számba kell vennünk, hogy ha egy rugalmatlan hibridet nem az igényeinek megfelelő körülmények közé, és nem a neki optimális tőszámmal vetjük komoly veszteségeket könyvelhetünk el a hagyományos (analóg) kukorica termesztésben is. (Csak legfeljebb megfelelő kontroll hiányában nem látjuk. Amiről nem tudunk az nem fáj…. Nem fáj? Még most..)


A teljes kísérlet eredményei a AgroFIELD Termelői Club tagjai számára már elérhetőek. Folytatásként egy olyan vizsgálatsorozatról számolunk majd be, ahol tőszám változtatása mellet az egyéb tényezőt is figyelembe vettünk. Folytatás a következő cikkben...


Lajos Mihály, Boda Zoltán, Hunyadi-Buzás Balázs

Agrofil-SZMI Kft.


Fontos eldöntendő kérdésekben szeretnénk a segítségeteket kérni! A linkre kattintva egy kérdőívhez irányítunk titeket. A kitöltők nyereményjátékban vesznek részt:

https://bit.ly/informacioszerzesazagrariumban



További cikkek az AgroFIELD Akadémia Konferencia előadásainak anyagából:

Minden rosszban van valami jó, avagy amikor megtanulod értékelni a sorscsapásokat

„A tudás legnagyobb ellensége, nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója…” 

Őszi búza nitrogéntrágyázási kísérletek eredményei, 2019 (II.) - AgroFIELD Akadémia Konferencia előadások

Őszi búza nitrogéntrágyázási kísérletek első eredményei, 2019 (I.)


AgroFIELD Termelői Club


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.