Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Őszi búza nitrogéntrágyázási kísérletek első eredményei, 2019 (I.)

Az őszi búza az egyik legnagyobb termesztési hagyományokkal és termőterülettel rendelkező növényünk. Joggal jelenthetjük ki róla és nagy biztonsággal, hogy a búzatermesztés útvesztőit a magyar gazdálkodók kiismerték az elmúlt évszázadokban.

Vajon valóban így van ez?

Úgy gondolom, igen, azzal a megjegyzéssel, hogy a búzatermesztés tudománya, gyakorlata – már csak a piaci igények változása miatt is – folyamatosan változik. Ha képesek vagyunk a gabonatermesztésre, mint nem statikus folyamatra tekinteni, akkor kijelenthetjük, hogy „képben vagyunk a témában”. Ha közelebbről áttekintjük az elmúlt 30-40 év történéseit, érzékelhetjük, hogy az egész folyamat nagy változásokon ment át. Az utóbbi tíz évben, mint termesztési cél, szinte megszűnt a minőségi búza termesztése. Jelentős változások zajlottak le a fajtahasználat kérdésében, mindemellett megjelentek és egyes területeken rendkívül népszerűek lettek a hibrid búzák. Ezzel szemben a tápanyag-gazdálkodási oldalon maradtak a 30-40 éves „klisék”, vagy ezeknek a „ráncfelvarrott” áramvonalasításai. Ezekkel a régi adatokkal számol a modern kor gazdája (ha számol) és ezeket „etetik” fel a digitalizáció testébe is, miáltal a mesterséges intelligencia is majd ezen „okosodik”. Az a véleményem, hogy ez a széttartás az ismeretanyagban és a termesztési szokásokban a jövőben nem lesz kifizetődő sem gazdaságilag, sem ökológiailag. A MA termelője kevésbé érzékeli a gazdaságossági kényszer nyomását, illetve a folyamatos jelenben a környezetvédelmi elvárások fokozódását. Márpedig, ha a búzatermesztés gyakorlata változik, akkor az elvárások sem lesznek statikusak. Aki erre figyel, az már érzékelheti is az új idők szeleit.

Felfigyelve a változó folyamatokra (és a várható változásokra is!) tíz éve végzünk őszibúza trágyázási kísérleteket többféle talajtípuson, az ország több régiójában. Az alaptrágyázás vizsgálata mellett különös figyelmet fordítottunk a nitrogén trágyázásra és a fajták/hibridek nitrogén reakciójának vizsgálatára. Az elmúlt négy évben figyelmet fordítottunk a nitrogén trágyázásra, illetve az azt kiegészítő gyakorlatra is. Húsz őszi búza fajtát/hibridet vizsgáltunk, hogyan reagálnak a különböző nitrogén-dózisokra, továbbá a lombtrágyázási kezelésekre. A vizsgálatok kirajzolták, hogy a nitrogén adagján túl, a vizsgált lombtrágyák és huminsav-készítmények részéről sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem mutatkozott jelentős hozzáadott érték a kísérletek során. Az eredmények ismeretében, 2019-ben egyfelől szűkítettük a kezelés számot, és három népszerű fajtára/hibridre fókuszáltunk; másfelől a korábbi kísérletekben hatékonynak bizonyult nitrogén dózisokat különböző megosztási stratégiák mentén teszteltük a három genotípuson. A kezelésekben megtartottuk a korábbi években alkalmazott négy dózislépcsőt, 60 kg/ha és 240 kg/ha közötti aktív hatóanyag-szinteken, azonban ezeknek a dózisoknak három kezeléscsoportban beterveztük az osztott kijuttatásaikat is. Az egyszeri, kora tavaszi kijuttatás mellett teszteltünk egy őszi-tavaszi megosztást, illetve – a hazánkban elterjedt őszi adag alkalmazása mellett – a tavaszi dózis megosztását, ahol, az egyre népszerűbb gyakorlatot követve, a második tavaszi nitrogén fejtrágyázásra folyékony nitrogén-formát választottunk. (A részletes kezelés listát az 1. táblázat tartalmazza.)

A kísérleteket az ország három pontján, három eltérő talajtípuson állítottuk be (Püski, Dalmand, Derekegyház). Lapzártánkig a püski eredmények érkeztek meg, erről tudunk beszámolni jelen keretek között. A további helyszínek eredményeit a későbbiekben adjuk közre. A kísérletet kéttényezős kísérletnek megfelelő elrendezésben állítottuk be kisparcellákon, négy ismétlésben. A szükséges műveleteket parcellagépészeti technikával végeztük és takarítottuk be. A kísérletet évközben is nyomon követtük, értékeltük.

Eltérően reagáltak  a búzafajták

A három genotípus, melyeket A; B; és C betűkkel jelöltünk, a kísérletben teljesen eltérő reakciókat adott az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztás-kombinációira. Az „A” fajta minden kezeléscsoportban kiváló N-reakciót mutatott, még a 240 kg/ha aktív hatóanyag kijuttatása is szignifikáns termésnövekedést eredményezett. Ugyanakkor ez a fajta egyáltalán nem reagált a kijuttatott adagok megosztására, az ilyen jellegű „törődést” a kísérletben többletterméssel nem hálálta meg.

A „B” jelű fajta semmilyen megosztás-kombinációban nem mutatott nitrogénreakciót, a kijuttatott dózisoknak 60 kg/ha hatóanyag fölött semmilyen termésnövelő hatása nem volt. Ugyanakkor, ha a 60 kg/ha feletti dózisokat megosztottuk, egy kisebb őszi és egy nagyobb tavaszi adagra, akkor a magas nitrogéndózissal szignifikánsan magasabb terméseredményeket értünk el. A genotípus a kétszeri tavaszi kijuttatás alkalmazására egyik alkalmazott dózis esetében sem adott pozitív termésválaszt.

 A „C” betűvel jelzett fajta termése ugyan – több kombinációban – 120 kg/ha alkalmazott nitrogén hatóanyag felhasználásig emelkedett, de ez a termésválasz 60 kg/ha hatóanyag-felhasználás fölött statisztikailag már nem volt igazolható. Ugyanakkor, ha az adagokat egyszeri kora tavaszi kijuttatás helyett megosztottuk (ősz+tavasz I., vagy ősz+tavasz I-II.), a termés az osztott kezelések hatására szignifikánsan csökkent.

Nem a megszokott válaszok születtek

A kísérletben három teljesen eltérő karakterisztikájú genotípus rajzolódik ki a kezelések és kezelés-kombinációk hatására.

A három fajta/hibrid Magyarországon népszerű, nagy felületen termesztett, kiváló tulajdonságokkal rendelkező genotípusok, ennek ellenére 2019-ben, dunai öntéstalajon a magyar nitrogéntrágyázási gyakorlathoz képest teljesen atípusos nitrogénválaszt adtak.

Figyelemre méltó különbségek a genotípusok között

Az elmúlt évtized vége felé volt néhány olyan kísérletünk, ahol a kialakult hazai nitrogén-megosztási gyakorlatot azok eredményei nem erősítették meg, de ezt akkor elegendő mennyiségű információ hiányában nem tartottuk kellőképpen megalapozottnak. Azonban a későbbi, más típusú vizsgálatok (nitrogénreakció és nitrogén-formák vizsgálata) több éves eredményei alapján vetődött fel, hogy ezeket a faktorokat is újra vizsgálni kellene a tisztánlátás érdekében. Az első kísérleti eredményekből megmutatkozik (melyet a korábbi évek eredményei is teljesen alátámasztanak) hogy az őszi búza, mint növényfaj, tápanyag-dinamika vagy nitrogén-karakterisztika szempontjából messze nem tekinthető egységesnek, a fajták/hibridek között jelentős eltérések vannak. A kísérlet rámutat, hogy hasonló mélységű, megalapozott háttér-eredmények nélkül, okszerű tápanyagutánpótlást végezni lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a helyspecifikus gazdálkodásban változó dózissal nitrogén trágyázási javaslatot adni – fajszinten és tábla alatti szinten – teljesen megalapozatlan. A teljes kép kialakításához természetesen még számos vizsgálat szükséges, más évjáratokból, területekről és talajtípusokról. Az bemutatott eredményeket már most jól árnyalhatják majd a dalmandi és a derekegyházi terméseredmények, illetve mindhárom helyszínen a nitrogénkezelésekre jelentkező beltartalmi mutatók változásai.

Újra és újra szembesülünk azzal az eddig is ismert ténnyel, hogy sem a hagyományos, sem a precíziós gazdálkodás nem nélkülözheti a korszerű agronómiai adatokat, információkat. Ilyen adatok nélkül a termelés és az agrárdigitalizáció is csak „vakrepülés”. A költséges gépészeti és digitalizációs technikák megtérülése valós, használható adatok nélkül versenyhelyzetben teljesen elképzelhetetlen.

Akik szeretnének többet látni az illúzióknál, azoknak javaslom, hogy regisztráljanak a AgroFIELDshow valamely rendezvényére, illetve csatlakozzanak a AgroFIELD Termelői Club-hoz, ahol az elkövetkezendő években törekszünk arra, hogy az információt megtisztítsuk a dezinformációtól, és lépéseket teszünk a valós haszon elérésének irányába.


Lajos Mihály, Hunyadi- Buzás Balázs

Agrofil-SZMI Kft.


Szeretnéd tudni a folytatást?

Ide kattintva mindhárom helyszín eredményeinek összefüggéseit is elolvashatod, melyek a bonyolult problémának még több aspektusát mutatják meg!



Summary


The first results of winter wheat nitrogen fertilization trials, 2019

Winter wheat is one of our crops with the greatest cultivation traditions and production area, but the science and practice of its cultivation is constantly changing. However, if practice changes, expectations will not be static either.

Noting the changing processes, we have been conducting winter wheat fertilization trials for ten years. Particular attention was paid to the study of basic fertilization, nitrogen fertilization and the study of the nitrogen reaction of varieties / hybrids.

In light of previous results, we narrowed the number of treatments in 2019 and focused on three popular genotypes along different application strategies. We kept the four dose steps in the treatments, but we also planned their split applications for these.

The trials were set up at three sites in the country, on three different soil types (Püski, Dalmand, Derekegyház), on small plots, in four replicates. The necessary operations were performed and harvested using plot engineering. The trial was monitored and assessed during the year. The article summarizes the results of the trial conducted in Püski. The results of the additional sites are described in the continuation of this article.

Variety “A” showed an excellent nitrogen response during all treatments, thus resulting in a significant increase in yield, but at the same time it did not react with any excess yield to the split-applied doses.

In the case of variety “B” no nitrogen reaction was observed in any of the application combinations, the applied doses had no effect above 60 kg / ha of active ingredient. However, splitting doses above this into smaller autumn and higher spring doses resulted in significantly higher yields.

The yield of variety “C” increased until the application of 120 kg / ha of nitrogen, it was not statistically significant above the application of 60 kg / ha, and in the case of split application in early spring, the yield decreased significantly as a result of split treatments.

In summary, the three varieties studied in the trial are popular in Hungary, grown on a large area, but in 2019 they gave a completely atypical nitrogen response on the Danube alluvial soil compared to the Hungarian nitrogen fertilization practice.

The established Hungarian nitrogen application practice was not confirmed by the results of several years of studies. Based on the trial results, it can be stated that winter wheat, as a plant species, is far from uniform in terms of nutrient dynamics or nitrogen characteristics, there are significant differences between its varieties. Through the trial we can see the importance of the fact that without a reasonable background results of similar depth, it is impossible to make a reasonable nutrient replenishment, and it is completely unfounded to make a proposal for nitrogen fertilization with varying doses in site-specific farming.

Again and again, it is a striking fact, that agronomic data is essential.






Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.