Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Őszi búza nitrogén trágyázási kísérletek eredményei az AgroFIELD Termelői Club-ban

Az AgroFIELD Termelői Club-ban (ATC) az őszi búza esetében az információ szerzés fókusza -a fajta kísérletek mellett- már évek óta a nitrogén trágyázás mennyiségi és technológiai kérdéseinek tisztázására esik.

A műtrágya féleségek, - különös tekintettel a szilárd és a folyékony formák hasznosulási kérdéseiben - korábbi vizsgálatainkban megállapítást nyert, hogy a szakma egyes szereplői túldimenzionálják az oldott forma előnyeit és olyan vélt tulajdonságokkal ruházzák fel, amelyekkel nem rendelkezik. A felhasználók, a termelők tudatában a legnagyobb ellentmondás a (be)oldás és a bemosódás közötti víz (csapadék) mennyiség szükséglete között feszül, hiszen a folyékony forma csak a beoldáshoz szükséges vizet tartalmazza, a bemosódáshoz szükségeset nem. Ebből adódóan a folyékony forma előnye -a beoldáson túl- csekély lombtrágya hatásra korlátozódik, melyet túldimenzionálni félrevezető, és így kalkulálni vele nem érdemes. Fontosabb kérdésnek tartjuk, hogy a különböző adagok (mennyiségek) megosztásában (őszi és tavasziak) milyen szabályszerűségek figyelhetők meg.

A korábbi évek nagyszámú kísérleteiben szintén tisztáztuk, hogy a lombtrágyák és a biostimulátorok hatékonysága rendkívül alacsony. A kísérletekben a mennyiségi mutatókra mért hatások nullához konvergáltak, a minőségi mutatók tekintetében (fehérje és sikértartalom) szignifikáns kezeléshatásokat tapasztaltunk, de oly csekély mértékben, hogy az ilyen típusú inputhasználat közgazdaságilag értelmezhetetlennek bizonyult. Ezeket az információkat a jelenlegi, piacilag felfokozott helyzetben különösen közérdekű, fontos és megosztandó tudásnak tartjuk. Némely forgalmazók a -most már igazán drága- nitrogén alaptrágyát lombtrágyákkal kívánják részben vagy egészben helyettesíteni. Ez nagyon veszélyes pálya, ezen anyagok valós hatékonyságáról termelői kísérletekben (On-farm kísérletek) mindenkinek tájékozódni szükséges és érdemes. Ha ezekre a szakmailag „lyukas” technológiákra „ráfekszünk”, komoly csalódások érhetnek bennünket, melyek egy kiélezett piaci/gazdasági szituációban meg is pecsételhetik gazdaságunk sorsát.


1. táblázat A kísérletben alkalmazott kezelések listája

A kísérleteket 3 helyszínen (Püski, Tompahát, Bátya) állítottuk be. (A kezeléseket az 1. táblázat tartalmazza.) A dózisokat: 60-120-180-240 kg/ha ai. egy adagban tavasszal, a nagyobb adagokat 120-180-240 kg/ha ősszel és tavasszal, illetve a 3. kezelés csoportban a tavaszi maradék hatóanyagot fele-fele arányban megosztva is megvizsgáltuk. A parcellák egységesen az egyéb fenntartó kezelések tekintetében gazdaságonként eltérő, de a gazdaságokban alkalmazott egységes kezeléseket kapták. A parcellákat parcella kombájnnal takarítottuk be, mely parcellák terméséből ismétlésenként mintát véve, a mintákat NIR beltartalmi analizátorokban vizsgáltuk. A kapott eredményeket kísérlet tervező és értékelő szoftverben egységes rendszerbe szerveztük és az adatbázist statisztikailag is kiértékeltük, az A-B fajták és a C hibrid eredményeit grafikonon is ábrázoltuk (1-3. ábra).

Eredmények

A Püski helyszínen az A fajta szignifikánsan nem mutatott 60 kg/ha dózisnál magasabb tápanyagreakciót. A B fajta egyszeri (ősz-tavasz) megosztás mellett 240 kg/ha nitrogén dózisnál érte el a termés maximumát, de statisztikailag igazolható módon így sem volt képes a 120 kg/ha dózisokat tartalmazó kezeléseket felülmúlni. A C-jelű hibrid legmagasabb termését szintén a 240 kg/ha dózis egyszeri megosztásával érte el, de ez a termés mennyiség még a 60 kg/ha-os adag termésválaszától sem különül el a kísérleti terület heterogenitását felülmúló mértékben.


1. ábra Őszi búza tápanyagutánpótlási kísérletek, tápanyagreakció fajtánként (Püski, 2021)


2. ábra Őszi búza tápanyagutánpótlási kísérletek, tápanyagreakció fajtánként (Tompahát, 2021)


3. ábra Őszi búza tápanyagutánpótlási kísérletek, tápanyagreakció fajtánként (Bátya, 2021)

A tompaháti kísérletben minden genotípus esetében szép tápanyag reakciókat figyelhetünk meg. Mind a két fajta (A, B) mind a C hibrid esetében 240 kg/ha nitrogén dózis alkalmazásánál kaptuk a legmagasabb termés választ, mely az A és B fajták esetében még a 120 kg/ha dózisú parcellák átlagát is szignifikánsan meghaladta. A C hibrid termése -bár a fajtákéhoz képest visszafogott volt- ami 240 kg/ha alkalmazott nitrogén dózisig ugyan növekedett, de szignifikánsan meghaladni csak a 60 kg/ha-os dózisokat volt képes.

A bátyai kísérletben a legnagyobb terméseket a C- jelű hibrid adta az egyszeri adagban tavasszal kijuttatott 180 kg/ha dózishoz kapcsolódó termés maximum mellett, mely a 120 kg/ha-os kezelésektől statisztikailag igazolható módon különbséget mutatott. Az A és a B fajta is -eltérő megosztási struktúrában, de- 240 kg/ha esetében érte el a legmagasabb termésmennyiséget, melyek azonban csak a 120 kg/ha-os dózist voltak képesek megbízható módon felül múlni, a 180 kg/ha-t már nem.

A minőség tekintetében a B fajta a magasabb (180-240 kg/ha) dózisokkal Püskin és Bátyán tudta megközelíteni az étkezési minőséget (Bátyán csak a legmagasabb dózisban). A B-jelű fajta Püskin 180 és 240 kg/ha-os dózisok mellett volt képes elérni az euro minőséget, míg a bátyai lokációban ez csak a legmagasabb dózissal volt elérhető. A C-jelű hibrid minden kísérleti helyen takarmány minőséget mutatott. A tompaháti helyszínen minden fajta- és nitrogén dózis interakcióban a genotípusok takarmány búza minőségben teremtek.

A kísérlet eredményeinek összefoglalása:

• a kísérleti helyszíneken a korábbi évekhez képest –a termés tekintetében- erős nitrogén reakciókat tapasztaltunk;

• a nitrogén dózisok emelése a minőségi paraméterek javulására kedvező hatással volt, azonban a fajtatulajdonság meghatározta az adott körülmények között elérhető maximumokat.

A földgáz és annak a nitrogén műtrágyák árára gyakorolt hatása továbbra is jelentős feszültséget teremt az ágazatban. Sajnos sokak számára nem is az a kérdés mennyiért lesz, hanem hogy lesz-e nitrogén tavaszra. Egy ilyen helyzetre a kísérlet 2021-es tapasztalataiból nagyon nehéz megnyugtató tanácsokat adni. A nitrogén elmaradása a technológiában, a termőterületek jelentős részén azonnali negatív hatásként jelenik meg. Különösen igaz ez a minőségi paraméterek romlására. A túltrágyázott vetésforgókban az első évben még számíthatunk a mennyiségi visszaesés mérséklődésére, de az ilyen helyeken még látványosabb lehet a minőség romlása (kevés nitrogén-nagy termés-gyenge minőség). A korábbi évek trágyázási gyakorlatai után azt lehetett tapasztalni, hogy a nitrogénnek a mennyiségre gyakorolt hatása -egyes esetekben- képes egészen alacsony kijuttatási szinteken kifejezésre jutni, ezért, ha az első évben jelentősen csökken is a nitrogén felhasználás, a termés mennyisége -a minőséggel ellentétben- nem feltétlen követi lineárisan. Azonban, ha árak lengése kikényszeríti a nitrogén felhasználás tartós csökkenését, akkor egy új egyensúlyi szinthez kell igazítani a nitrogén utánpótlás -és az egész búza termesztés- gyakorlatát.

Melyek lehetnek ezek?

Először is a minőséget az árában is meg kell(ene) becsülni. Ha ez jelentkezik, a kevesebb is érték lesz- a kommersz búzával szemben. Ebben az esetben a hagyományos -nem bőtermő- fajták szerepe újra megnőhet. A nagy termések egyik fundamentuma volt a klíma atlantiasodását kihasználó korábbra tevődő vetésidő, mely lehetőséget biztosított a téli erősödésre és a nagyon jó tavaszi startra. Ez is segítette -a korábbiakkal ellentétben- a némileg hosszabb tenyészidejű és egyben bőtermőbb adottságú fajták biztonságos és sikeres termesztését a változó kárpát-medencei klíma alatt. Ennek a plusz időszaknak kétségtelenül jelentős nitrogén igénye volt/van. (Különösen szemmel látható tünetei voltak/vannak ennek az árpatermesztésben) A későn (magasabb tőszámmal vetett) rövid tenyészidejű minőségi terméket biztonsággal produkálni képes fajták őszi nitrogén igénye a fent említettekből adódóan mérsékelt, ezek alkalmazása akár 30-60 kg/ha nitrogén hatóanyag megtakarítást is eredményezhetet a mai gyakorlat átlagához képest. A kisebb abszolút termés is csökkenti a minőség eléréséhez szükséges nitrogén mennyiségeket, ami további megtakarítási lehetőséget/biztonságot ad a technológia váltáshoz.

Szükség van-e minőségre?

Igen, a fenti „polemizálást” kompletten teheti zárójelbe, ha a minőséget a piac továbbra sem akarja megfizetni. Amennyiben az euro búza ára meghatározó módon nem fog eltérni a javító minőségtől, akkor az lesz a kérdés, hogy a mindenkori termény ár/input ár olló milyen mértékben nyílik szét vagy záródik össze. Egyelőre a nitrogén áremelkedése -és sajnos drámája is- töretlenül fejlődik (miközben a terményárak emelkedése megállt), ami rendkívül beszűkíti a mozgásteret azok számára, akiknek nincs esetleg még 100 ezer Ft/t alatti áron betárolt műtrágya készlete (ha most van, az sem tart örökké). A magas műtrágya árak, a gyártás -és lassan az ellátási lánc- akadozása miatt is tavasszal jelentősen csökkenni fog a felhasznált nitrogén mennyisége, ami egy jó termést megalapozó időjárás esetén várhatóan jelentős mennyiségű eurónak szánt búzát tol át a takarmány minőségbe. A takarmány búza fehérje tartalmára is kedvezőtlenül hathat a nitrogén trágyázási fegyelem fellazulása a technológiai sorban, ami kedvezőtlenül hathat a termény értékesíthetőségére, de minimálisan annak árának alakulására. Megjósolhatatlan, hogy mit hoz a búzapiacra és az árakra a romló beltartalmak „borítékolhatósága". Ahhoz, hogy az árualapok beltartalmi mutatói ne szakadjanak be egy évjárat alatt kezelhető szint alá, általánosságban kijelenthető, hogy jó lenne, ha a nitrogén felhasználás nem csökkenne 120 kg/ha alá. Ez is táblánként eltérően lehet sok is, kevés is, attól függően, hogy a tervezett cél eléréséhez kora tavasszal a talaj tartalékaiból (és az elővetemény trágyázási technológiájából) a növény számára mennyi közvetlenül elérhető nitrogén forrás áll rendelkezésre. Ez a mennyiség függ a korábban említettek mellett a tél minőségétől is is, így területenként annak mennyiségét megbecsülni lehetetlen, viszont mérni lehet, ami a szükségletekről sokkal pontosabb információt biztosíthat az agronómia számára. Ez a vizsgálat 200 ezer Ft/t-ás nitrogén műtrágya ár esetében már mindenkinek megér(het)i. Vagy talán a környezet-tudatosabb és költségkímélőbb trágyázási gyakorlat eléréséhez a műtrágya áraknak még feljebb kellene menni?


Results of nitrogen fertilization trials in winter wheat at the AgroFIELD Producers' Club

Summary of the results:
• at the trial sites regarding to yield we observed strong nitrogen reactions compared to previous years

• increasing the nitrogen dose rates had positive effect on the quality parameters, however, the breed characteristic determines the maximums that can be achieved under the given conditions.

Natural gas and its impact on the price of nitrogen fertilizers continue to create significant pressure in the sector.nUnfortunately, for many, the question is not how much it will cost, whether there will be nitrogen for spring.

It is very difficult to give reassuring advice for such a situation based on the trial experiences of 2021. The lack of nitrogen in the technology appears as an immediate negative effect of the croplands. Especially in case of  the quality parameters.

In case of over-fertilized crop rotations at the first year we can expect the decrease in quantity, but deterioration of quality can be much more visible (low nitrogen-high yield-poor quality.

Based on the fertilizing practices of previous years we can observed that the effect of nitrogen on the quantity – in some cases - can appear at very low application levels. If the usage of nitrogen decreases significantly in the first year, the quantity of the crop – contrary to the quality - does not necessarily follows it linearly.

However if rise in prices forces a permanent decrease of the nitrogen use, then the practice of nitrogen supply  -and the whole wheat cultivation-
must be adjusted to a new level.


Lajos Mihály, Agrofil-SZMI Kft.


Kapcsolódó hírek


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.