Hírek, szakcikkek Öntözésfejlesztés – üde határ

A növénytermesztés terén a gyakoribbá váló aszályok és az átlaghőmérséklet emelkedése, valamint a fokozódó párolgás miatt növekvő öntözési vízigény mutatkozik. A felszíni vizekből történő öntözés infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a felszín alatti vizek fenntartható használatának biztosítása, a meglévő vízbázisok túlhasználatának elkerülése, valamint a felszín alatti vízkészletek megtartása, utánpótolásának elősegítése kiemelten fontos. Mivel számítani kell arra is, hogy az öntözéshez rendelkezésre álló víz mennyisége jelentősen csökkenhet, ezért kiemelkedő fontosságú lesz a hazánkba érkező víz megtartása.

A hazai öntözést a korszerű öntözési technológiák irányába kell fejleszteni.

Csak víz- és energiatakarékos technológiák jöhetnek számításba, amelyek automatizálhatók, kis vízadag kijuttatására is képesek, alkalmasak tápoldat, tápanyag kijuttatására, és figyelembe veszik a termőhely vízbefogadó, víztározó képességét, valamint a talajvédelmet. A korszerű, esőszerű szántóföldi és kertészeti öntözőrendszerekkel szemben alapvető követelmény, hogy kis vízadag, akár 5-25 mm víz kijuttatására is képesek legyenek és rövid öntözési fordulóval, valamint alacsony nyomástartományban (0,5–3,5 bar) lehessen működtetni.

Évről-évre szokatlanabb, szélsőségesebb és az időszakhoz nem illő jelenségeket tapasztalhatunk. Ez az éghajlatváltozás nem csak a napi életvitelünkre, szokásainkra van kihatással, hanem az ipari és mezőgazdasági termelést, a vízgazdálkodást, az erdő- és tájgazdálkodást is befolyásolja.

Az éghajlatváltozás a becslések szerint az élelmezésbiztonságra is negatív hatást gyakorol. Csökkenteni fogja a megújuló felszíni és felszín alatti vízkészleteket a száraz szubtrópusi régiók többségében, és növelni fogja a vízért való versenyt az egyes ágazatok között.

Egyrészt: az ivóvízkészlet megőrzése fontos és stratégiai kérdéssé vált napjainkra. Az emberiség legnagyobb problémája pár évtized múlva az egészséges és elegendő mennyiségű ivóvíz lesz.

Másrészt: az öntözővíz a mezőgazdaság számára – az egyre aszályosabbá váló éghajlat miatt – fontosabbá válik a termés mennyiségének növelése, illetve szinten tartása miatt. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy az öntözővíz nemcsak az átlagtermést növeli, hanem jelentős mértékben hozzájárul a termésbiztonság kialakulásához is, ami éppen az öntözés hatására következik be. A művelési ágak és a növényi kultúrák termesztési struktúrájának változtatásával kisebb-nagyobb mértékben alkalmazkodni lehet, egyrészt a stressztűrő, szárazságot jobban elviselő fajok, fajták megválasztásával és adaptív agrotechnikai modellek alkalmazásával. Azonban ez az alkalmazkodás egyre nagyobb kihívás, és egyre nehezebb biztosítani a szántóföldi növények megfelelő vegetatív és generatív fejlődéséhez szükséges víz mennyiségét.

Az Üde-Határ Öntözési Közösséget három termelő alapította 2020-ban. 2022 májusában csatlakozott a halászi most már DUNA-ÁG AGRO Zrt. is.

Az Üde-Határ Kft. új alapokra kívánja helyezni az öntözési technológiákat szántó területein, mellyel jelentős mértékben nő a biztonsággal öntözhető szántóterületek aránya. Támogatások nélkül létesítettünk az elmúlt közel tíz évben öntözőkutakat és 3-5 db mobil öntözőberendezéssel (öntöződobbal) próbáltuk tűzoltás-szerűen a termésbiztonságot növelni, mely napjainkra korszerűtlenné vált, így új koncepcióra és új beruházásokra volt szükségünk.

Négy öntözőtelep került kialakításra 2023-ban, melyek a ma elérhető legkorszerűbb, automatizált, víz- és energiatakarékos, talajkímélő, ún. center-lineár (CL) berendezések, melyek 66 hektárnyi nagyobb táblánkon és két új öntöződobbal további 23 kisebb szántónkon, összesen 65 hektáron biztosítják a biztonságos és hatékony mezőgazdasági termelést.

Projektünk keretében új, környezettudatos, energiatakarékos és talajkímélő öntözés beruházás valósult meg a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése és biztonsága érdekében. A precíziós technológiákban helymeghatározás után a növények vízigényét nemcsak táblaszinten, hanem kisebb területre vonatkozóan is tudjuk szabályozni.

Célok, eredmények

Az elmúlt, közel három évtizedben komoly kihívást jelentett az Öntözési Közösség, illetve a szigetközi termelő társadalom számára a Duna felső-szigetközi szakaszának elterelése és az ehhez köthető talajvízszint süllyedés, mely kiemelten aszály érzékeny területté tette az itt elhelyezkedő mozaikos dunai öntéstalajokat.

Az Öntözési Közösség gazdálkodói a közösség számára (és a minőségi vízszolgáltatás megvalósításával más gazdálkodóknak is) lehetőséget kíván adni az elterelés hatásait ellensúlyozva, a tervezhető és kellően diverzifikált, gazdaságos, hatékony növénytermesztés megvalósítására, melyben a korábban is termesztett növények biztonságosabban, kiszámíthatóbban és jövedelmezőbben lesznek termelhetők.

A 2022 aszállyal különös mértékben sújtott évben a Szigetközben, gyenge-közepes termőtalajon kb. 30 hektáron tudtunk öntözni szemes kukoricát a régi, elavult eszközeinkkel (öntöződobbal). Az öntözött területek termésátlaga (13 %-ra számított nedvességtartalom figyelembevételével) 14,1 t/ha volt Püskin. A halászi területeken, az öntözetlen kukorica termésátlaga (13 %-ra számított nedvességtartalom figyelembevételével) 3,1 t/ha volt.

A kiszámítható termesztési gyakorlat megvalósítása – a hozam növekedések mellett – jelentősen javítja a szárító és a tárház kihasználtságát és jövedelem-termelő képességét azzal, hogy a betakarításkori dömping árakat elő- és utókötésekkel el tudjuk kerülni. Az öntözés hatására tervezhetővé váló mennyiségek jelentősen enyhítik a kötbérek és a fedezetvásárlások pénzügyi kockázatát. Intenzívebb, vízigényesebb kultúrák részleges termesztésbe vonásával, a jövedelmezőség javulása mellett – a szakmán belül – a jövedelem diverzifikációja is megvalósítható. A fejlesztési feladatok kivitelezése a – diverzifikációs értéke mellett – jelentősen növeli a gazdaságok által hozzáadott innovációs értéket.

Agrofil