Hírek, szakcikkek Mi bántja a kukoricát?

De milyen biotikus tényezők zavarják még a kukoricatermesztők nyugalmát?

Takácsatkák

Az idei extrém nyáron sokfelé nagyon felszaporodtak a takácsatkák a kukoricákban is. Ez a károsító nagyon kedveli a száraz, forró időjárást. Szívogatásával fokozza a szárazság okozta stresszt, a növény párologtatását, csökkenti az asszimilációs felületet, így a szemkitelítődést, ezermagtömeget, a növény általános kondícióját. Párás időben lassan, hűvös, csapadékos időben pedig egyáltalán nem szaporodik. Öntözött területeken emiatt nem jellemző a súlyos kártétel. Atkaölőszer takarmány kukoricában nincs engedélyezve, csak vetőmagelőállításban, csemege és popcorn kukoricában.

Gyapottok bagolylepke, kukoricamoly

A két károsítót a nyár végén már azért vehetjük „egy kalap alá” mert ilyenkor a kukoricamoly második nemzedékének hernyója is a csőben károsít a gyapottok bagolylepke hernyóval közösen. Súlyos gradáció esetén a csövek 80-90 százalékát is megrághatják. A csövek végén 1-5 cm hosszban rágják a szemeket, és ha nem gondoljuk tovább a történetet könnyen azt érezhetjük, hogy ez önmagában még nem is különösebben nagy probléma, hiszen „csak” egy kis mennyiségi csökkenést okoz a termésben.

Ezek a kisebb-nagyobb berágások azonban, sajnos fertőzési kaput nyitnak olyan veszélyes kórokozóknak, mint a fuzáriumok, és egyéb csőpenészedést okoz gombafajok. A mostani hideg, csapadékos időben felszaporodnak és terjednek ezek a gombák, a még magas nedvességtartalmú szemeken.

Ez pedig miért gond? Mert veszélyes mikotoxinokat termelnek.

Ezen toxinok határérték feletti mennyiségben, hosszabb időtartam alatt való fogyasztás esetén rákkeltőek, hányást, hasmenést, elhalálozást, várandós nőknél vetélést okoznak. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese és májbetegséget is okozhatnak. A DON toxin immunrendszeri zavarokat és vérképzőszervi betegségeket okozhat. A gyerekekre nézve, kisebb testsúlyuk miatt még veszélyesebbek. Állatok esetében lassabb súlygyarapodás és fejlődés figyelhető meg, az állomány fogékonyabbá válik a fertőző betegségekkel szemben.

A kukoricában megtalálható fumizininek (FB1, FB2, FB3 toxinok) lovaknál agylágyulás szerű tüneteket okozhatnak, sertéseknél tüdőödémát, egyéb állatoknál máj- és vesekárosodást. Emberekben rákkeltő hatást feltételeznek.

A mikotoxinok szintjének határérték alatt tartásának kulcsa a gazdák kezében van. Korai (időben történő) aratással, szárítással, biztonságos betárolással most még nagyon sokat tehetnek ellene. Az elsődleges termelőknek nagy felelőssége van a piacra kerülő termék biztonságának szavatolásában.

A mikotoxinok jelentősége igen nagy, emiatt az Európai Bizottság minden mikotoxin esetében meghatározott egy-egy határértéket, amely felett már nem biztonságos a termény élelmezési célú felhasználása. Emiatt rendszeres ellenőrzés szükséges.

A fuzárium toxinok keletkezése teljes mértékben nem zárható ki, azonban a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, növényvédelemmel és megfelelő tárolástechnikával sokat tehetünk a toxintermelés csökkentés érdekében.

Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.