Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Létezik védelem a dezinformáció ellen?

A termékeladási kényszerek sokszor szülnek olyan kísérleti eredményeket, melynek eredményei minimum módszertani oldalról megkérdőjelezhetők.

Ugyanakkor a precíziós eszközök üzemi hadrendbe állításával nekünk gazdálkodóknak is egyszerű és gyors lehetőségeink nyílnak a tájékozódásra a folyamatosan változó körülményeink között. A tisztánlátás érdekében szeretnék rámutatni olyan módszertani követelményekre, amelyeket -ha bonyolult is,- de alkalmazni célszerű, ha nem akarunk a dezinformáció vagy a dezinformálás áldozatai lenni. A gyakorlatban használható kísérleti eredmények előállítása is egy szakma, amelynek meg vannak a saját szabályai, a bevált fogásai. Mint ahogy egy templomot sem a toronysisaknál kezdenek felállványozni az építők, úgy mi gazdálkodók sem állíthatjuk feje tetejére a kísérletezés szabályait. Fontos az innováció, és az is fontos, hogy ez ne legyen egy szűk kisebbség kiváltsága, hanem legyen ez akár a termelés része. A fejlesztés történjen helyben, hiszen ennek a lehetősége, a technikai fejlődéssel mindenki számára kinyílt. Csak a módszertan elemi alapjait kell elsajátítanunk, hogy mi magunk is saját információnknál legyünk, vagy, ha ”hozott anyagból” (publikált információból) dolgozunk, akkor meg tudjuk ítélni annak a munkának a szakmaiságát és a használhatóságát.

Területkiválasztás

Az egyik gyakori „módszer” és egyben hiba, termelői esetleg szaktanácsadói körökben, a termőterületek (táblák) technológiájának összevetése. Sajnos semmilyen egyszerű és elfogadott módszertan sincs arra, hogy különböző technológiákkal kezelt táblákat, hogyan hasonlítsunk össze. Pontosabban, az összehasonlítás lehetséges, csak nincs rá garancia, hogy a vizsgálni kívánt technológiák hatásait mérjük vissza. Előfordulhat, hogy a területek eltérő adottságai csak a kezeléshatás illúzióját kelthetik számunkra. Arra sincs hivatalosan elismert módszer, hogy távérzékelési (műhold- drón felvételek) módszerekkel megállapítsuk, hogy a táblák terméspotenciáljának eltérése mekkora. Ez megállapíthatatlan a „módszer” hibája miatt, mely adódhat a felbontásból, másrészt a becslés hibájából. Ez nem egzakt termésmérés, csak egy, a pillanatnyi helyzetben, az adott helyen, vegetációs állapot alapján készült termésbecslés, mely a vegetáció során még többször is változhat. Sőt egyes évjáratokban nem hogy a táblák, de még a táblákon belüli termőzónák is akár inverzükre (ellentétükre) fordulhatnak. Ezért egy ilyen módszer alkalmazása a kísérleti terület homogenitás „bizonygatására” egyszerű sarlatánság. Egy ilyen hátterű kísérleti eredmény minősíti azt, aki elkészíti, azt az sajtóorgánumot, amely ezt leközli, illetve sajnos azt a termelőt is, aki az ilyen körülményekből származó adatot hiteltérdelőnek ismeri el.

A képen látható 150 ha-os üzemi táblán a termőzónák művelési irányban húzódnak, a kísérlet ideális tájolása merőleges a vetési irányra. A fix és a változó mennyiségű nitrogén kijuttatást hasonlítottuk össze négy ismétlésben, összesen nyolc parcellán. A parcellák 72 m szélesek és 500 m hosszúak. A feltett kérdés és a kísérleti struktúra nagyon egyszerű és nagyon pontos. A nettó és a bruttó parcella méret üzemi szemmel is megfelelő és megbízható méretű. A vizsgálatban szereplő gépek mind üzemi használatú, nem speciális kísérleti berendezések. A kísérlet megbízható és statisztikailag is jól értékelhető. Az értékelt rész a parcellák középső 24 m-re. A betakarítást hozamtérképező rendszerrel felszerelt kombájnnal végeztük.

A helyes megoldás, ha a vizsgálatot egy viszonylag homogén táblán, de esetleg kisebb területen, több ismétlésben állítjuk be. Súlyos üzemi kísérlet-technikai téveszme, hogy a parcella méretének növelésével, mellőzhetjük az ismétléseket. Sajnos a terület növelésével -ismétlések nélkül- nem javul a vizsgálat megbízhatósága, csak a bizonytalansága nő.

Amennyiben a termőterület változatossága fontos a vizsgálatban (pl. precíziós gazdálkodás megítélése) akkor a kísérletet úgy kell megtervezni, hogy az egyes zónák arányai az ismétlések átlagában közelítsenek egymáshoz. A kísérlet beállításának irányát ezáltal nem határozhatja meg a tábla művelési iránya, hanem mindig alkalmazkodni kell a termőzónák elhelyezkedéséhez és azok irányához. Ehhez egyes esetekben akár extrém kísérlet tájolás komplikációit is fel kell vállalni, mert lehet, hogy ezek nélkül a tábla nem feltétlenül lesz alkalmas olyan kísérlet kivitelezésére, melyből használható eredmények születhetnek a gazda számára.

Abban az esetben, ha nem megfelelő tájolással kell beállítanunk a kísérletet (a különböző zónák eloszlása a parcellákban nem lenne egyenletes) de a zóna-lehatárolás alapos, akkor esetleg belső ismétlések (virtuális mintaterek) kialakításával próbálkozhatunk a hozamtérképen. Ilyenkor azt kockáztatjuk, hogy nem lesz egyéb -a vegetációs időből származó- adat kísérlethez, amivel növelhettük volna a megbízhatóságot, illetve segítségükkel a tények mögé lehetett volna tekinteni.

Nagyon fontos a zóna lehatárolás módszere is. A gyors, olcsó, felületes lehatárolási módszerek alkalmazása alapjaiban ingatják meg a végeredmények megalapozottságát és alkalmazhatóságát. Mindig több, lehetőleg egymást megerősítő módszer alapján határoljuk le a termőzónákat.

Túl sok dolgot akarunk vizsgálni….

A kezelések és tényezők kérdése kis parcellás körülmények között többnyire (bizonyos határig) nem gond, mert ilyen kísérleteket erre kiképzett szakemberek végeznek, megfelelő technikai háttérrel. Azonban ez az üzemi precíziós vizsgálatoknál már problémaként merül fel. Ilyen esetekben egyes inputok és azok esetleges dózisai, illetve a kijuttatás körülményei (változó vagy fix dózisú kijuttatás) a kísérlet során nem különülnek el, de az eredményközlésben megjelenik, mint eredmény. Nem lehet egyértelműen tudni, hogy ennek hátterében a szakmai ismeretek hiánya, vagy -szélsőséges esetekben-a tudatos félrevezetés szándéka áll, de a jelenség létezik. Például, ha vizsgálni akarom egy (vagy több) input hatékonysága mellett a precíziós kijuttatás hatását is, akkor ezt esetleg tényezőként (ráadásul több ismétlésben) célszerű megvizsgálni minden kezelés-kombinációban. Ennek elmaradása miatt úgy tűnhet mintha a differenciált tápanyag-utánpótlás egyik évről a másikra, akár 140 ezer forint hasznot hozhatna hektáronként a napraforgó tápanyag termesztésben. (Pedig ez legfeljebb csak egy egyszerű input hatás, aminek csak annyiban van köze a precíziós gazdálkodáshoz, amennyire azt -hibásan- belekeverték). Az is kérdés, létezik-e az a külső szakmai szakértői tudás, mely képes ekkora jövedelmezőség javulást elérni napraforgó tápanyag-utánpótlásának korábbi megreformálásával, különösen úgy, hogy ismeretes, hogy a napraforgó az egyik legkisebb tápanyagreakcióval rendelkező növényünk. Sajnos egy ilyen szenzációvadász megközelítés a precíziós gazdálkodás népszerűsítésének biztosan nem használ, de mint figyelemfelkeltő szalagcím jól mutat.

A korszerű eszközparkkal már nem teher a saját vizsgálat. Az üzemi precíziós kijuttatásra alkalmas eszközök könnyen bevethetők "házi" kísérletek elvégzésére is.

Megoldás: nagy parcellás (táblás) kísérletben lehetőleg kevés kezelést vizsgáljunk, és lehetőleg egy tényezős kísérletekben. Azokban a kísérletekben, ahol a sok kezelést kell összehasonlítanunk esetleg több tényezőben, a feladatot mindenképpen bízzuk szakemberre, mert ott rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem és technikai háttér egy ilyen összetett és bonyolult feladat megtervezéséhez, kivitelezéséhez és helyes (biometriailag helytálló) kiértékeléséhez.

Értékelés, adatok kiértékelése

Fontos, hogy a kísérletekből olyan következtetéseket vonjunk le, amelyekre a vizsgálatban már a tervevezéskor rákérdeztünk, illetve ezeket a változókat a kísérletben szerepeltettük és ehhez a megfelelő pl. kezeletlen és/vagy standard kezeléseket beterveztük és beállítottuk. Meg kell határozni, hogy a vizsgálat során milyen változók értékelése szükséges a kérdések megválaszolásához, illetve ezen tények rögzítéséhez milyen módszerek a legmegfelelőbbek. (Ha csak a kezelések termésre gyakorolt hatására vagyunk kíváncsiak, akkor elegendő lehet egy egyszerű termésmérés, de ha ezek háttérinformációira is kíváncsiak vagyunk, akkor év közben egyéb mérésekre is szükség lehet.)

A vizsgálatok szántóföldi nyomon követese, értékelése

Az adatok felvételezése után fontos az adatbázis kiértékelése. Erre alkalmas és házilag is egyszerűen számítható az ismétlések eredményeiből származtatott számtani átlag, mely ugyan lehet még a kísérleti terület hibáival terhelt, de ez már üzemi szinten elég „magas szintű” feldolgozásnak számít. Amennyiben az adatok bizonytalanok, szórnak, akkor az adatbázist és a kísérlet körülményeit érdemes megismertetni egy szakemberrel, aki megállapítja, hogy kiértékelhető-e az adatbázis és mely statisztikai módszerrel, hogy a valódi kezelés különbségek megmutatkozzanak, és az igazán értékes kezelés-kombinációk kerüljenek csak az üzemi technológiába.

A hozam térképes betakarítás könnyen elérhető lehetőséget biztosít az üzemi kísérletek kivitelezéséhez és kiértékeléséhez

A mezőgazdaság, részben a digitalizáció, részben társadalmi nyomás hatására nagy változásokon megy keresztül és a jövőben még inkább nagyobb reformokon fog átmenni. Mindenesetre a változás elkezdődött, mely -sokszor akaratunk ellenére- a megszokott eszközeinket megreformálja, esetleg kiveszi a kezünkből. Helyettük a fejlődés nagyon sok lehetőséget kínál, bizonyos szegmensekben talán többet is, mint kellene. Ebből adódóan számos hasonló megoldás versenyzik egymással. Ezek között, csak marketing információk alapján eligazodni lehetetlen. Ezért, ha keressük a valós megoldásokat, akkor sajnos gazdálkodási komfortzónánk elhagyására kényszerülünk. Azaz, mi -a gazdaságunkban- kényszerülünk beállítani vizsgálatokat, ezért el kell sajátítunk és alkalmazunk minimális kísérleti módszereket. Ezen ismeretek segítenek eldönteni azt is, hogy a tőlünk független, publikált adatok kellően megbízhatók-e arra, hogy az üzemünkbe az ismertetetett technológiát alkalmazzuk, vagy esetleg kipróbáljuk.

A fent olvasható összefoglaló módszertani szempontból semmi esetre sem teljes, de tisztában vagyok azzal, hogy ezen szabályok minimális betartása is, üzemi körülmények között mekkora feszültséget jelent. Mindenesetre a tisztánlátást segítendő hívom fel a figyelmet néhány fontos szegletkőre, melyet kihagyni nem érdemes, ha a megszokott és bevált technológiától el szeretnénk-, vagy el kell térnünk. A saját információ a legbiztosabb, és az egyre terjedő precíziós eszközökkel ennek a kísérleti munkának egy része könnyen saját kézbe vonható.


Lajos Mihály

Agrofil-SZMI Kft.


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.