Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Karácsonyfatermesztés, fafajok

Igazi fenyő, vagy műfenyő? Ha igazi fenyő, mégis melyik fajt/fajtát válasszuk?

A műfenyő korszak elején azzal csábították a vásárlókat, hogy ezáltal nem károsítják a természetet. Azóta megjelent pár elemzés és értekezés, amely ezt az állítást cáfolja. Egy műfenyő előállítása ugyanis sok vegyi anyagot és szén-dioxidot juttat a környezetbe, amely sokkal rosszabb a légkör, a felszíni és felszín alatti vizek szempontjából, mint a fenyő termesztés. Még akkor is, ha azzal számolunk, hogy egy műfenyőt akár 20 évig is használhatunk, ha vigyázunk rá. A fenyő termesztés szén-dioxot köt meg és oxigént termel, a kijuttatott növényvédő szerek pedig messze nem olyan környezetszennyezőek, mint a műfenyő gyártás.

Továbbá a fenyő termesztés mezőgazdasági művelés alatt álló területeken folyik, nem a természetes erdőkből vágják ki a fákat.

A fenyő termesztés ugyanúgy szakértelmet, odafigyelést és sok munkát igénylő tevékenység, mint a többi mezőgazdasági, kertészeti ágazat termelési tevékenységei. Ismerni kell a fafajokat, azok betegségeit, igényeit, ápolási munkáit, a vágásérett fák kiválasztásának szempontjait, növényvédelmét, metszését, gyomszabályozási igényeit.

Nézzük, milyen fajokat találunk a karácsonyfa piacon:

Fekete fenyő (Pinus nigra) eredeti hazája Dél-Európa és Kis-Ázsia. Széles tűrőképességgel rendelkezik, ezáltal Magyaraország egész területén sikeresen nevelhető, termeszthető. Tűi 10 cm, vagy annál hosszabbak, párosával állnak. Jól tartja a lombját, nem igazán hullatja a szobában.

Erdei fenyő (Pinus sylvestris) az előző fajjal ellentétben nálunk honos fenyő. A fekete fenyőhöz hasonlóan kéttűs faj, de a tűi rövidebbek. Az idősebb fák kérge a törzs felső harmadában rézvörös színű.

Lucfenyő (Picea abies) korábban szinte kizárólag ezt a fenyőt használták karácsonyfaként. Finom fenyőillattal tölti be a szobát. Hátránya, hogy tűit korábban lehullatja, mint a többi fenyő. A Kárpátokban őshonos. Magyarország egész területén termeszthető.

Ezüstfenyő (Picea pungens) az észak-amerikai Sziklás-hegységben őshonos. Tűi hosszabbak, mint a lucfenyőé és nem hullatja le olyan könnyen, mint az előbbi. Zöld és hamvas (viaszos) ezüstös színben is megtalálható.

Normand jegenyefenyő vagy kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) a legtartósabb karácsonyfa faj. Kaukázus és Anatólia hegyvidéki területein őshonos. A tűlevelek 1,5-3 cm hosszúak, lapítottak, alul két viaszos csíkkal, felül fénylő zöld színnel. A tűlevelek csúcsa kicsípett. A fiatal hajtásokat a tűlevelek nem körben, hanem felfelé félkörívesen borítják. Kérge sima, szürke.

Közönséges jegenyefenyő (Abies alba) import karácsonyfaként jelenik meg a magyar piacon. Az Alpokban honos, a Kárpátokban magasabb területeken szintén előfordul. Tűlevelei kétoldalra terülők.

Amerikai duglász fenyő (Pseudosuga menzesi) kisebb jelentőségű a hazai karácsonyfa kínálatban. Érdekessége, hogy jellegzetes narancsos illatot árasztanak tűlevelei, melyek a normand jegenyefenyőénél hosszabbak és viaszosan ezüstös színűek.

Szerb luc (Pícea omorica/Pancic), bosnyák szomorú luc (Pícea omorica /Purkine). Hazánkban is termesztik. A normand fenyőhöz hasonlóak, ám ellenállóbbak a tűkarc gombával és az atkákkal szemben.

Fraser-jegenyefenyő (Abies fraseri) az észak amerikai Appalache hegységből származik. Őshazájában veszélyeztetett, de karácsonyfaként termesztik és Észak-Amerikában a legkedveltebb karácsonyfa fajként tartják számon. Magyarországon is elkezdték már termeszteni erre a célra.


Fitos-Bedő Veronika

Agrofil-SZMI Kft.


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.