Hírek, szakcikkek Karácsonyfák
Igazi fenyő, vagy műfenyő? Ha igazi fenyő, melyik fajt/fajtát válasszuk?
A műfenyő korszak elején azzal csábították a vásárlókat, hogy ezáltal nem károsítják a természetet. Azóta megjelent pár elemzés és értekezés, amely ezt az állítást cáfolja. Ugyanis egy műfenyő előállítása sok vegyi anyagot és széndioxidot juttat a környezetbe, amely sokkal rosszabb a légkör, a felszíni és felszín alatti vizek szempontjából, mint a fenyőtermesztés. Még, akkor is, ha azzal számolunk, hogy egy műfenyőt akár 20 évig is használhatunk, ha vigyázunk rá. A fenyőtermesztés széndioxot köt meg és oxigént termel, a kijuttatott növényvédő szerek pedig messze nem olyan környezetszennyezőek, mint a műfenyőgyártás.
Továbbá a fenyőtermesztés mezőgazdasági művelés alatt álló területeken folyik, nem a természetes erdőkből vágják ki a fákat.
A fenyőtermesztés ugyanúgy szakértelmet, odafigyelést és sok munkát igénylő tevékenység, mint a többi mezőgazdasági, kertészeti ágazat termelési tevékenységei. Ismerni kell a fafajokat, azok betegségeit, igényeit, ápolási munkáit, a vágásérett fák kiválasztásának szempontjait, növényvédelmét, metszését, gyomszabályozási igényeit.
Nézzük, milyen fajokat találunk a karácsonyfa piacon:
Fekete fenyő (Pinus nigra): eredeti hazája Dél-Európa és Kis-Ázsia. Széles tűrőképességgel rendelkezik, ezáltal Magyaraország egész területén sikeresen nevelhető, termeszthető. Tűi 10 cm, vagy annál hosszabbak, párosával állnak. Jól tartja a lombját, nem igazán hullatja a szobában.
Erdei fenyő (Pinus sylvestris): az előző fajjal ellentétben nálunk honos fenyő. A fekete fenyőhöz hasonlóan kéttűs faj, de a tűi rövidebbek. Az idősebb fák kérge a törzs felső harmadában rézvörös színű.
Lucfenyő (Picea abies): korábban szinte kizárólag ezt a fenyőt használták karácsonyfaként. Finom fenyőillattal tölti be a szobát. Hátránya, hogy tűit korábban lehullatja, mint a többi fenyő. A Kárpátokban őshonos. Magyarország egész területén termeszthető.
Ezüstfenyő (Picea pungens): az észak-amerikai Sziklás-hegységben őshonos. Tűi hosszabbak, mint a lucfenyőé és nem hullatja le olyan könnyen, mint az előbbi. Zöld és hamvas (viaszos) ezüstös színben is megtalálható.
Normand jegenyefenyő vagy kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana): a legtartósabb karácsonyfa faj. Kaukázus és Anatólia hegyvidéki területein őshonos. A tűlevelek 1,5-3 cm hosszúak, lapítottak, alul két viaszos csíkkal, felül fénylő zöld színnel. A tűlevelek csúcsa kicsípett. A fiatal hajtásokat a tűlevelek nem körben, hanem felfelé félkörívesen borítják. Kérge sima, szürke.
Közönséges jegenyefenyő (Abies alba): import karácsonyfaként jelenik meg a magyar piacon. Az Alpokban honos, a Kárpátokban magasabb területeken szintén előfordul. Tűlevelei kétoldalra terülők.
Amerikai duglász fenyő (Pseudosuga menzesi): kisebb jelentőségű a hazai karácsonyfa kínálatban. Érdekessége, hogy jellegzetes narancsos illatot árasztanak tűlevelei, melyek a normand jegenyefenyőénél hosszabbak és viaszosan ezüstös színűek.
Szerb luc (Pícea omorica/Pancic), bosnyák szomorú luc (Pícea omorica /Purkine): hazánkban is termesztik. A normand fenyőhöz hasonlóak, ám ellenállóbbak a tűkarc gombával és az atkákkal szemben.
Fraser-jegenyefenyő (Abies fraseri): az észak amerikai Appalache hegységből származik. Őshazájában veszélyeztetett, de karácsonyfaként termesztik és Észak-Amerikában a legkedveltebb karácsonyfa fajként tartják számon. Magyarországon is elkezdték már termeszteni erre a célra.
Kívánunk áldott karácsonyt és belső békességet, hűséget a hétköznapokban, egymásra több figyelmet szentelő, boldog új esztendőt minden kedves Olvasónknak!
Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
Borítókép forrás
