Hírek, szakcikkek Hódpatkány, mocsári hód, vagyis nutria
Mai cikkünkben egy idegenhonos, inváziós fajt mutatunk be, amely veszélyt jelent a mezőgazdasági területeinkre, illetve a hazai ökoszisztémára.
A nutria (Myocastor coypus) a hódhoz hasonló méretű és kinézetű emlős állat. Bundája sűrű és rövid, gyapjúszerű, szinte vízhatlan aljszőrzetből és hosszú puha fényes fedőszőrből áll. A farka hasonló hosszú, mint a testhossz (40-45 cm). A patkányéhoz hasonlóan pikkelyes és sűrű, lesimuló sörtével borított, hengeres. Innen származik a hódpatkány elnevezés is. Hatalmas sárga, éles metszőfogai vannak, amelyekkel támad, ha önmagát vagy területét veszélyeztetettnek érzi.
Dél-Amerikából származik, ahol a Baktérítőtől délre, vagyis a földrész mérsékelt klímájú területein a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig minden országban és minden tájon elterjedt a hegyvidékeket is beleértve. Európában az 1930-as években kezdték tenyészteni a prémje és a húsa miatt. Azóta a telepeket felszámolták a kereslethiány miatt. Néhány egyed kiszabadult és a populáció azóta felszaporodásnak indult.
A nutria az álló vagy lassú folyású vizeket kedveli, nádasok, mocsarak területein él. A vizet 100 méternél távolabbra nem hagyja el – ez a szakirodalmi adat már nem aktuális, távolabb is gátlástalanul falatozik és, ha nem is támad, de morog az emberre. A hóddal ellentétben: lágyszárú növényekkel és fényes nappal is táplálkozik rejtekét elhagyva.
Kártétele abban nyilvánul meg, hogy a nádasokat, szántóföldi növényeket rágja, nagy területen pusztítja. Komoly gazdasági kárt képes okozni például egy őszi repce táblán. Károkat okoz a gátakban, öntözőrendszerekben, csatornapartokon.
2016-ban felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére.
Itthon ritka fajnak számít országos szinten, de az utóbbi időben egyre többször bukkan fel. A Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén például kifejezetten gyakorivá vált.
Fitos-Bedő Veronika
Agrofil-SZMI Kft.
Kapcsolódó cikkeink:
