Hírek, szakcikkek Háború a kenyereskosárban !
Az aktuális helyzet nem csak a fejlődő országok élelmiszer ellátására van hatással, olyan hosszú távú következményei is lehetnek, amelyek a világ mezőgazdaságának fejlődési irányát is befolyásolják.
A felhígult „modern” újságírás sajnos elment egy olyan irányba, mikor a „tudósítók” nem a tényeket igyekeznek közölni, illetve azokat kontextusba helyezni, hanem a személyes benyomásaikat, érzelmeiket közvetítik. Teszik mindezt azért, mert az olykor mesterségesen gerjesztett érzelmeken keresztül könnyebb az emberekre hatni, ergo könnyebb összevadászni a kattintásszámokat is, amiből a fizetésük van. A fenti címmel nem szeretnék ebbe a hibába esni, de ha a világ két olyan országa háborúzik egymással, amely a globális gabonakereskedelem 30%-át adja, - talán találó a hasonlat.
Mind Oroszország, mind Ukrajna hagyományosan a nagy gabonatermelő és gabonaexportőr országok közé tartozik, ezekhez igen jó természeti adottságokkal. Ukrajna birtokolja például a világ csernozjom talajainak 25 %-át. A háború ellenére -ahol lehetséges- jelenleg is folynak a tavaszi munkálatok, de drasztikusan csökkenni fog a termelés és a kereskedelem is.
Ukrán források szerint a tervezett 5,4 millió hektár kukoricából 3-3,4 millió hektárt fognak tudni elvetni, a már elvetett 6,5 millió hektár búzából pedig valószínűleg 4 millió hektárt kerülhet betakarításra. Az aratási munkálatokat azonban közvetett módon még befolyásolhatja a sorkötelezettség és az esetlegesen fellépő üzemanyaghiány.
A termelés csökkenése mellett a kereskedelem akadályoztatása jelenti inkább a fő gondot. Ukrajna tudniillik jelenleg is számottevő gabona tartalékkal rendelkezik. A gabona exportjuk 95 %-át azonban a tengeri kikötőkön keresztül intézik; két kisebb kapacitású kivételével az összes az orosz hadihajók blokádja alatt áll. Jelenleg is több, mint 300 kereskedelmi hajót akadályoztatva. A kieső tengeri kapacitást természetesen igyekeznek az EU felé irányuló vasúti kereskedelemmel pótolni, itt viszont az eltérő nyomtávú vasúti sínek miatt, sürgősen átrakodási kapacitás bővítésre lenne szükség. A háború ugyan közvetlenül az orosz termelést nem érinti, de saját export korlátozásaik miatt az ő búza kivitelük is 40%-al visszaesett.
Amint a fenti számok mutatják, ezek sajnos nem azok a mennyiségek, melyek pótlására rövid időn belül megoldást lehetne találni például új kereskedelmi csatornák kialakításával. A helyzetet tovább fokozza, hogy az orosz, és ukrán gabona vásárlói jellemzően afrikai és ázsiai fejlődő országok (pl.: Egyiptom, Líbia, Banglades, Pakisztán) melyek a gabona termesztés számára kedvezőtlen adottságaik, és fejletlen infrastruktúrájuk miatt nem képesek ezt a hiányt pótolni. Ez törvényszerűen vonja maga után az élelmiszer árak drágulását, amely ezen országok instabilitását is előrevetítheti.
Az aktuális helyzet azonban nem csak a fejlődő országok élelmiszer ellátására van hatással, hanem olyan hosszú távú következményei is lehetnek, amelyek a világ mezőgazdaságának fejlődési irányát is befolyásolják. A háború az EU-n belül is két nézet kiéleződését hozta.
Az egyik szerint az élelmiszerellátás biztonságának érdekében, ha ideiglenesen is, de fel kell hagyni a fenntartható fejlődésre és a természetvédelemre irányuló tevékenységekkel, mint pl.: zöldítés, ugaroltatás vagy a felhasznált növényvédőszerek mennyiségének csökkentése.
A másik nézőpont szerint pont ez lenne kontraproduktív. Szerintük a globalizáció következtében olyan egymásrautaltságok és összefonódások alakultak ki, melyek nagyon sebezhetővé tették a rendszert. Elég egy Suezi-csatornán keresztbe fordult konténerhajó, hogy olyan teljesen hétköznapi termékekből, mint pl. egy lámpakapcsoló alakuljon ki hónapokig tartó hiány. Szerintük a reformokat akár erőltetve is, de végre kell hajtani. A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlattal ellentétben, a magas input igényt és importra szorultságot kellene enyhíteni a helyi (rövid) kereskedelmi láncok erősítésével, mert ez a függőségeket, a kiszolgáltatottságot is csökkentené és a klíma célokkal is harmonizálna.
Az említett trendek és irányzatok közül melyek fognak felerősödni valószínűleg függ attól is, meddig fog elhúzódni a háború. Mindenesetre az lenne e legjobb, ha a háború mihamarabb befejeződne és nem az határozná meg a mezőgazdasági fejlődés további irányát.
Babrik Zsolt, Agrofil-SZMI Kft.
