Hírek, szakcikkek Gyümölcsfák fagyvédelme
Az átlagnál melegebb téli időjárás, és a szakaszosan 20 °C körüli hőmérséklettel érkező tavasz előcsalogatta a gyümölcsfák virágrügyeinek rügypikkelyei alól a pirosló virágszirmokat.
Ilyenkor már érzékenyek ugyan a nagyobb fagyokra, de mínusz néhány °C hőmérsékletet még károsodás nélkül el tudnak viselni.
A kajszibarackot például kimondottan fagyérzékeny gyümölcsfajnak tartják, ám meglepő módon ez a faj az egyik legnagyobb hidegtűrő, összehasonlítva a többi gyümölccsel. Ez abból adódik, hogy az egyik legkorábban virágzó gyümölcs, így genetikailag alacsonyabb hőmérséklet tűrésére van programozva. Sajnos azonban a koraisága miatt gyakran fordul elő vele, hogy a nagy kora tavaszi fagyok elviszik a termést. Ennek ellenére van ráció abban a feltételezésben, hogy minél korábbi fajták nemesítésével menjünk elébe a virágelfagyásnak, hiszen minél korábbi virágzású egy fajta, annál nagyobb hideget lehet képes károsodás nélkül elviselni. A kertészeti egyetemen egy nagyon jó genetika tanárunk, Pedryc Andrzej éppen kajszinemesítéssel foglalkozott. Az ő egyik nemesítési célja az volt, hogy a korai virágzás, mint fajtatulajdonság segítségével növelje az új fajták hidegtűrését.
Ezzel meg is van az első fagyvédelmi módszer, vagyis a fajtanemesítés, fajtaválasztás. Válasszunk a termőhelyhez megfelelő gyümölcsfajt, illetve fajtát.
Meglévő ültetvényt, vagy kerti gyümölcsöst a következő módszerekkel óvhatunk a fagy káros hatásától:
- Füstölés: amennyiben az előttünk álló éjszakán kisugárzásos fagyveszély várható, azaz nincs felhő az égen, a szél nem mozdul, a legősibb módszer, amelyet nagyapáink is használtak, a füstölés. Éjszaka meggyújtottak egy-egy szénabálát, s hagyták reggelig füstölni. A füstmolekulák megtöltik a gyümölcsös feletti légteret, így a talajról, növényekről kisugárzó hő visszaverődik, ezáltal nem csökken a veszélyes szint alá a virágok hőmérséklete. Ezzel a módszerrel csak mínusz 1-2 °C esetén tudjuk megvédeni az ültetvényt.
- Fagyvédő gyertyák: egyelőre Magyarországon ez a legsikeresebbnek mondható fagyvédelmi módszer. Hektáronként 400-600 fagyvédő gyertya üzemeltetése szükséges. Hátránya a nagy munkaerő igény, a nagy költség igény, a tűzveszélyesség. Éppen a költségigénye miatt nagyon pontos előrejelzés kell az üzemeltetés szükségességének felméréséhez. Viszont mínusz 5-7 °C esetén is sikeresen megvédi az ültetvényt a fagytól.
- Levegőkeveréses fagyvédelem: kisugárzásos fagy azért állhat elő, mert a levegő nem mozdul, a szél nem keveri a légrétegeket. A talaj közelében lehűl a levegő, de a magasabb légrétegek elég melegek lennének ahhoz, hogy a gyümölcsvirágok, rügyek ne fagyjanak meg. Ezt a magasabb, melegebb légréteget keverik a szélgépek az ültetvények fái közé. Magyarországon erre nemigen találunk példát, sikerességét nem ismerjük, de Amerikában és Olaszországban sikerrel alkalmazzák. Amerikában ezt a módszert helyenként kombinálják hőtermelő eszközzel és meleg levegővel működtetik a szélgépeket.
- Fagyvédő öntözés: már a gyümölcsfák talajának öntözése is sokat segíthet. Ugyanis a nedves talaj több meleget képes tárolni és a fának átadni, mint a száraz. A vízpára tovább segíthet a kisugárzás elleni védelemben. Amennyiben mínusz 1-2 °C-nál nagyobb hidegre kell számítani, akkor jöhet szóba a fák lombkoronájának öntözése. A víz megfagyásakor ugyanis energia (hő) szabadul fel. Ez a hő a megfagyó víz környezetének, vagyis ebben az esetben a virágnak adódik át. Továbbá a jég nagyon rossz hővezető. Ha tehát a virágokat jég borítja, az jobbára megvédi őket a fagykártól.
Forrás: kép
Ezek között az üzemi módszerek között találhatunk otthon is megvalósítható megoldásokat, amelyekkel a kerti gyümölcsfákat sikeresen megvédhetjük a fagytól. Mindegyik megoldásnak hátránya, hogy mivel ezek a kisugárzásos fagyok általában hajnalban lépnek fel, sajnos éjszakai munkáról van szó.
Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
