Hírek, szakcikkek Friss saláta az ablakodból
Amikor a tél kemény, és a kert klímája a fagyérzékeny növények termesztéséhez nem megfelelő. Különösen a salátazöldségek, kimondottan a leveles zöldségek érzékenyek a hidegre.
Így most azt nézzük át, milyen módszerekkel termelhetünk magunknak az év során olyan salátazöldségeket, amilyeneket csak szeretnénk.
1. kép Borsó
A legtöbb hüvelyes zöldség csírája, és fiatal hajtásai táplálkozási szempontból igen egészségesek. Ilyenek például a lencse, a borsó, csicseriborsó, mungóbab stb. Ez a módszer nem igényel talajt, mint termesztőközeget a termesztéshez, csak néhány eszközt.
A következő eszközökre van szükségük:
- Előre beáztatott magok
- Víz
- Tálca/tál, amibe vizet tudunk tölteni a szerkezetünk aljára
- Szita; szűrő; vagy kilyuggatott tálca, ami ráillik az alsó tálcára és a magokat fenntartja.
A saját otthoni felhasználásra történő mikrozöld termesztéshez, vagy csíráztatáshoz felhasználhatjuk az egyébként a szelektív kukában landoló műanyag zöldséges tálcát, amin a boltban megvesszük a gyökérzöldségeket például. Az eljárás egyszerű vízkultúrás termesztési módszerrel működik, ahol a termesztőközeg maga a víz.
A csíráztatni kívánt magokat áztassuk vízbe egy éjszakán át. Ezáltal felszívnak annyi vizet amennyi a csírázásukhoz szükséges. Ezután szűrjük le és csavarjuk a magokat nedves pamut vagy muszlim kendőbe, ez indukálja a csírázást.
Öntsünk az alsó tálcába vizet, tegyük rá a szitát vagy lyuggatott tálcát. A víz ne érje el a szitát, hanem fél centiméterrel alatta legyen a vízszint. A beáztatott magokat terítjük szét egyenletesen a szitára. Tápoldatozást ez a módszer nem igényel, viszont rendszeresen és gyakran (3-4 naponta) cseréljük a vizet a tálcában, hogy elkerüljük a gombák, baktériumok megtelepedését. A növények az első 5-7 napban nem fotoszintetizálnak, a sziklevelekben tárolt tápanyagokat élik fel, nem igényelnek fényt. Ezután azonban, amikor a fotoszintézis beindul, szükségük lesz napfényre, helyezzük őket ablakpárkányra, vagy ablak közelébe.
A csírákat 1-2 leveles, vagy szikleveles korban szedjük, a mikrozöldeket tetszőleges magasságnál takarítjuk be, de általában maximum 10 centiméteres növénymagasságig szokás meghagyni a friss növekményt. A nagyobb magvú növények, mint a borsó, csicseriborsó kétszeri „betakarítást” is elviselnek.
Ez a hidrokultúrás módszer nagyjából három hetet vesz igénybe. Talajon történő termesztésnél általában hosszabb időtartam kell a mikrozöldek betakarításáig.
A téli időszakban a friss zöldtakarmány pótlására a háziállatok számára is termelhetünk mikrozöldeket például árpa, vagy búza hasonló csíráztatásával.
2. kép Lyuggatott tálca
A fenti kép egy olyan lyuggatott tálcát mutat, amelyen gabonaféléket lehet csíráztati olyan módon, hogy a vizet nem alulról biztosítjuk, hanem napi 3-4-szeri permetezéssel felülről. Ily módon a gabonanövények levelei már 7 nap után szedhetők.
Ezekkel a módszerekkel könnyen juthatunk zöldsaláta növényekhez azokban az időszakokban is, amikor az egyébként az étrendünkből ugyancsak hiányzik.
Mutum Lamnganbi, Agrofil-SZMI Kft.