Hírek, szakcikkek Fordítsunk fokozott figyelmet az őszi gabonákra!
Az eddigi időszak a kalászosok betegségeinek szempontjából elég nyugodt volt, most azonban, hogy a várva várt csapadék megérkezett, figyeljünk oda a kalászosokra!
Az őszi árpán, a legidősebb leveleken még megtalálhatók voltak a sötétbarna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) tünetei a tél folyamán. A legtöbb helyen azonban a szárazság következtében mára leszáradtak a tünetes levelek és helyükre a kórokozó képtelen volt új fertőzést létrehozni ebben a súlyos a légköri aszályban. (Ami nyilván nem csak a légkörben, hanem a talajban is rendkívül erősen mutatkozik.)
Az extrém száraz körülmények miatt a vízzel együtt a tápanyagfelvétel is gátolt. Emiatt főként az árpákon jelentek meg hiánytünetek. Sokfelé sárgult már tél végére az árpa. A meleg, és a nitrogén utánpótlás ezen részben segített. A mikorelemhiány azonban továbbra is sújtja az állományokat. Különböző élettani tünetek jelennek meg rajtuk, amelyeket azonban ne tévesszünk össze a betegségek tüneteivel.
Az árpán kevésbé, a búzán annál inkább megtalálhatóak a lisztharmat (Erysiphe graminis) egyre szaporodó micélium tömegei. A lisztharmat számára a reggeli harmat elegendő vízforrást jelent az ivartalan úton történő gyors továbbfertőzéshez.
Szárazság tüneteit mutató árpa
A búza szeptóriás levélfoltossága (Septoria tritici) a késő őszi-téli időszakban itt-ott megjelent a búza idősebb levelein. A tél végi, kora tavaszi aszályos időszak alatt ez a betegség is megállt, nem terjedt tovább. A már nagyon várt és a napokban megérkezett tavaszi csapadék hatására azonban lehetséges, hogy újraindul a betegség terjedése. Gyakran szemlézzük a tábláinkat, hogy szükség esetén mielőbb beavatkozhassunk.
Levélbetegségek elleni védekezés lehetőségei
- Fajtaválasztás: bizonyos fajták kisebb vagy nagyobb mértékben ellenállók, toleránsak egyes betegségekkel szemben. Erről mindig tájékozódjunk a fajtaleírásokból, vagy tapasztalatokból.
- Agrotechnika: mindig törekedjünk az egységes, optimális sűrűségű növényállomány elérésére. Ezt egyenletes kelés biztosításával, azaz megfelelő vetésminőséggel, jó minőségű magágy készítésével érjük el.
- A túlzott nitrogén műtrágyázás a növények gyors növekedését eredményezi, a szöveteket fellazítja, így a kórokozók könnyebben okoznak fertőzést.
- Megfelelő vetésforgó kialakításával a talajban fennmaradó és onnan fertőző kórokozók esélyét csökkenthetjük.
- A tarlókat gondosan kezeljük. A szár- és levélmaradványokat időben keverjük a talajba a gyorsabb elbomlás érdekében. Az árvakeléseket ne hagyjuk fent.
- Előrejelzés, a védekezés időzítése: előrejelzésre, illetve megfigyelésekre alapozott permetezéssel időt és pénzt spórolunk meg.
Fitos-Bedő Veronika, Agrofil-SZMI Kft.
