Hírek, szakcikkek Figyelmet érdemlő gyom: nagy széltippan
A Kárpát-medence éghajlati és talajviszonyai teljességgel adottak a minőségi gabonatermesztéshez.
A Kárpát-medence éghajlati és talajviszonyai teljességgel adottak a minőségi gabonatermesztéshez. Ennek megfelelően, Magyarországon évszázados hagyományai vannak a kalászosok termesztésének, amelyre a múltban is és a jelenben is erősen támaszkodott az agrárium és azon keresztül, közvetve a nemzetgazdaság.
A termesztési feltételek közül vannak, amelyek viszonylag állandónak tekinthetők, illetve csak lassan formálódnak, ilyenek például a talajaink. Más tényezők gyorsan változnak, mint pl. az időjárás. A klíma átalakulása, illetve a szélsőséges időjárási viszonyok váltakozása új helyzetek elé állít(hat)ják a gazdálkodókat. Új károsítók jelen(het)nek meg és/vagy a már itt lévő, „őshonos” gabona betegségek, rovarok vagy gyomok megszokott stratégiái is módosul(hat)nak.
Érdekes néha elgondolkozni azon, hogy vannak olyan gyomnövények, de állatfajok is, melyek néhány évtizede még „egyszerűen” nem léteztek hazánkban, vagy csak nagyon elenyésző számban, ma meg tömegesnek tekinthetők országszerte. Dédszüleink nem sok eséllyel láthattak pl. parlagfüvet vagy akár balkáni gerlét.
Ennek ellenkezőjére is van példa, arra, hogy régebben teljesen közönséges gyomnövények vagy állatok szép fokozatosan „elfogynak’” és ez esetben sem kell túlságosan visszamenni a múltba. Gondoljunk csak a kék búzavirágra, amellyel még a 80-as években is díszítették a falusi iskolák tantermeit ballagások alkalmával, napjainkban pedig már alig látni.
A fenti példákkal csak azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a biológiai környezet, amelyben az agrárium dolgozik, folyamatos átalakulásban, változásban van. Vannak rövidtávú változások, amilyen pl. az évjárati hatás és vannak középtávú változások is, melyek évek vagy évtizedek alatt következnek be. A jó gazdálkodót többek közt az különbözteti meg az átlagostól, hogy ezeket a változásokat észreveszi és alkalmazkodik hozzájuk vagy tesz ellenük. Ezzel csak arra akartunk rávilágítani, hogy a gyomirtási technológiák megtervezésénél is nyitott szemmel kell járni, és nem lehet kényelmesen hátradőlni, hogy ez már rég megoldott pl. a kalászosok esetében, mert változik a gyomflóra és néha módosulhat a gyomok stratégiája is. Ez utóbbira jó példa a nagy széltippan (Apera spica-venti) amely 2-3 emberöltő alatt szép lassan a kalászosok egyik fő gyomnövényévé változott, és évjárattól függően tud meglepetéseket is okozni.
Életmódja, megjelenése
1. Kép: Korai stádiumban lévő nagy széltippan (Apera spica-venti) Forrás: https://plantevaernonline.dlbr.dk
2. kép: Nagy széltippan jellegzetesen csavarodó levelekkel Forrás: Internet: https://plantevaernonline.dlbr.dk
Az Ujvárosi-féle gyomnövény-életformarendszer szerint a nagy széltippan az egyéves, therophyta gyomokon belül a T2 alrendszerbe tartozik, vagyis az ősszel és tavasszal is csírázó nyár eleji egyévesek közé. A legtöbb növény számára kedvezőtlen téli időszakot, vagy csíranövény vagy mag alakban vészeli át, majd késő tavasszal, nyár elején érlel magot. E stratégia miatt tekinthető tipikus gabona gyomnak, de az őszi káposztarepcében is gondot okozhat. A magok keléséhez, több napon át nedves talaj szükséges. Mivel az enyhén csapadékos, hűvös éghajlatot kedveli leginkább, tőlünk nyugatabbra és északabbra terjedt el. Ennek következtében, hazánkban is elsősorban a nyugat-dunántúli és az északi területek gyomnövénye. Más T2-es gyomokhoz hasonlóan már alacsony, 4-8 °C fokon is csírázik. Átlagos körülmények közt azt szoktuk meg, hogy a tömeges csírázás őszre esik, amit egy kisebb tavaszi keléshullám követ.
Ez évjárattól függően azonban változhat és lehet, hogy a tavaszi kelés lesz hangsúlyosabb. Érdemes tehát odafigyelni erre az igen fontos gyomnövényre tavasszal is, főleg az ideihez hasonló őszi időjárás esetén.
Felismerése a gyakorlatlan szem számára okozhat némi nehézséget. Egyszikű gyom lévén, első ránézésre -főleg, ha még csak kevés van belőle- nehéz kiszúrni a kalászos állományból. Érdemes a sorközöket, valamint az olyan vetési hibákat figyelni, ahol a vetőgépaljak illesztései nem tökéletesek, és vetetlen foltok vagy csíkok keletkeztek. Ezeken a jól észrevehető helyeken, ha egyszikű gyomokat találunk, ajánlatos utána tüzetesebben is megvizsgálni a növényeket, hogy széltippannal állunk-e szemben vagy más egyszikű gyommal.
A nemrég kelt növény levele csavarodott, enyhén bordázott, fonákán nincsenek szőrök, fénytelen. A fiatal levelek jellegzetes alakjáról, – ha már ráállt a gazda szeme, – egyébként könnyen felismerhető korai stádiumban is.
3. kép: Fülecske nincs, a levél szőrtelen, vékony; mélyen bevágott nyelvecske Forrás: Internet Pflanzenfotos SL
A meghatározás eredménye akkor teljesen bizonyos, jobban megvizsgáljuk a levelet és a nyelvecskét is. A nyelvecske rendszerint mélyen bevágott és lehelet vékony. Fülecskéje nincs.