Hírek, szakcikkek Északon támadás, délen visszavonulás
Ez akár egy hadi tudósításból ellopott mondat is lehetne. És még csak nem is járna annyira távol a valóságtól.
A mezőgazdaságban gazdálkodó, növénytermesztő gazdák gyakorlatilag napi szinten harcban állnak a termést támadó, veszélyeztető kártevők és kórokozók hadseregével. A cím a sárga rozsdával folytatott harc állását mutatja be a sárga rozsda szemszögéből.
A sárga rozsda (Puccinia striiformis) sajnálatos módon már ötödik éve rendszeresen visszatérő, nem igazán kívánatos vendég a hazai búza és tritikálé állományokban. Sőt, nem is vendég már, hiszen évek óta sikeresen áttelel a gazdák nem kis bosszúságára. Alapvetően nem túlzottan melegkedvelő faj, de eltűri a 30 fok feletti hőmérsékletet is. Nem véletlenül van jelen a Közel–Kelet országaiban is. Hazánkban a búzát károsító három rozsda faj közül ugyanakkor ennek a fajnak a növény biológiailag fiatal jellege iránti igénye a legnagyobb. Olyan növényeket, olyan leveleket támad meg, amelyekben a növényi szövetek szilícium-dioxid tartalma a lehető legkisebb.
Sárga rozsda erős, gócos fertőzése (fotó: Hertelendy P.)
Az idei tavaszi aszály, az áprilisi nyár klimatikus viszonyai lehetővé tették ugyan számára a gyorsuló ütemű terjedést, de tápnövényei az átlagosnál sokkalta gyorsabban öregedtek. Ezt a gazdák a gabonák korábbi kikalászolásából, a gyorsabb elvirágzásból érzékelik. A sárga rozsda a megtámadott növényi szövetek beltartalma alapján ítéli meg a növény biológiai fiatalságát, avagy elöregedett állapotát.
A kórokozó a már biológiailag öreg növényzeten nem szaporodik tovább. Hiszen uredospórái, amelyekkel gyorsan és hatásosan terjed a tavasz folyamán igen jó eséllyel olyan felületekre jutnának, amely a kórokozó számára már nem alkalmas tápláléknak. Ilyenkor a sárga uredotelepekből álló csíkok mellett megjelennek a fekete teleutospóra pusztulákból álló csíkok. Ezek nem fertőzik a búzát. Még ha meg is tudnák fertőzni, akkor sem jutnak a búza lombozatának közelébe, mivel a teleutospóra telepek felett nem szakad fel a növény epidermisze. A teleutospóra telepek nem „porzanak”, mint a citromsárga uredo telepek. A kórokozó ilyenkor a kedvezőtlen viszonyok miatt visszavonul, terjedése lassul, majd leáll. Pünkösd idején a teleutospóra telepek a Sopron–Debrecen vonaltól délre már tömegesen alakultak ki, így azokon a területeken a sárga rozsda intenzív előrenyomulására már nem kell számítani.
Az ország északi tájain ugyanakkor a búza és tritikálé állományok még eléggé fiatalok ahhoz, hogy a sárga rozsda intenzíven terjedjen és károsíthasson a gabonák lombozatán.
Köd és harmat a fuzáriózis szálláscsinálói (fotó: Hertelendy P.)
