Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek Beporzó méhek a kiskertben

Napjainkban egyre többet olvashatunk a beporzó rovarok jelentőségéről és egyedszámuk csökkenéséről. Nélkülük igen szerény zöldség és gyümölcs kínálat lenne elérhető számunkra, kerülhetne az asztalunkra.

Tanulmányok szerint a vadnövények 80%-a, a termesztett növények 75%-a rovarbeporzású. Számuk csökkenésének több oka van: betegségek, táplálékhiány, szaporodásra alkalmas helyek hiánya, mérgezés.

 Kiemelt szereppel bírnak ebben a beporzó munkában a házi méhek, de most szeretnék kicsit bővebb írni az olykor láthatatlannak tűnő, egyéb beporzó méh társaikról, azon belül is az ő létüket, szaporodásukat segítő kiskerti és üzemi lehetőségekről.

Néhány beporzó vadméh, amelyekkel találkozhatunk:

-Földi poszméh (Bombus terrestris) (Kép forrása: Magyar Madártani Egyesület, Fotó: Király Anna)


Szarvas faliméh (Osmia cornuta) (Kép forrása: Nagy Sándor, forrás: izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)


Vörös faliméh (Osmia bicornis syn. O. rufa) (Kép forrása: https://bit.ly/3LkdiSM)


Pelyhesméh (Anthidium manicatum) (Kép forrása: https://bit.ly/3sF5Ivc)


Magányos szabóméh (Chelostoma florisomne) (Kép forrása: https://bit.ly/39wyUOB)


- Közönséges bundásméh (Antophora plumipes) (Kép forrása: https://bit.ly/3FVMIyk)


Hogyan segíthetünk a beporzó rovarokon? Ezt bárki megteheti saját környezetében, kiskertjében:

- Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan beporzóbarát kertek, melyekben olyan növények, növénytársítások kapnak helyet, – legyenek azok bármily csekély nagyságúak - melyek csak úgy vonzzák kis barátainkat magukhoz. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre kiskert, a teraszra, erkélyre kihelyezet balkon ládába ültetett virágok is nagy segítséget nyújthatnak a szorgos beporzóknak – a kellemes látvány mellett.

- Parkjaink, gondozott árkaink, sportpályáink és kertjeink gondozott gyepfelülete a beporzó rovarok szempontjából értéktelenek. Nem találnak rajta virágzó növényeket, rendszeres nyírással a természetes és hasznos élővilágnak nem nyújt természetes élőhelyet. Egy-egy árokszegély, a kert egyik sarka, a park egyik parcellája „gondozatlanul” hagyva nagy segítség lehet a beporzóknak.

- Amennyiben hagyjuk, hogy a gyümölcsösök sorközeiben a vadvirágok megtelepedjenek, az javíthatja beporzás hatékonyságát is.

- Kerüljük a rovarlőszerek használatát, ha lehetséges, illetve azok helytelen(!) használatát. Soha ne permetezzünk virágzó kultúrát - virágzás kezdetétől végéig - méhekre kifejezetten veszélyes szerrel.

- Amennyiben mégis nagyon szükséges a kezelés, méhkímélő technológia szabályainak betartása mellett (csillagászati napnyugta előtt egy órával kezdjük el és 23-óráig fejezzük be) méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos) készítményeket alkalmazzunk.

- Virágzó kultúrákban a méhekre nem jelölésköteles készítményeket lehet használni akár nappali permetezéssel, ekkor azonban számolni kell, hogy egyes esetekben fokozódhat az alkalmazott rovarölő szer méhekre gyakorolt hatása (dimetoát, klórpirifosz, indoxakarb, acetamiprid, tiakloprid hatóanyagok tebukonazol gombaölővel kombinált készítmények némelyikével alkotott tankkeveréke). Kezelés előtt ezeket ellenőrizzük. Ezeket a készítményeket is ajánlott a reggeli vagy az esti órákban alkalmazni, 25 C ̊alatt.

- Gondoskodjunk fészkelő helyekről. A magányosan élő, szelíd, nem támadékony méhek és darazsak partfalakba, a fák, a talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Az ő számukra jelent segítséget a szaporodáshoz a mesterségesen épített bölcső.

Könnyedén építhetünk otthon is meglévő alapanyagokból rovarhotelt/darázsgarázst: - lyukacsos tetőcserépből,

 - puhább fahasábba, fatönkbe kisebb-nagyobb átmérőjű fúrószárral lyukakat fúrva,

 - puha belű, üregesíthető szárakból, kötegelve

A bölcső hosszát tekintve 5-10 cm legyen. Lehetőleg napos, esőtől és széltől védett helyre helyezzük ki, hagyjuk ott télire.

Kép forrása: https://bit.ly/3FRVWeF


Kép forrása: https://bit.ly/3Lmsyyj

- Hagyjunk a kertben a beporzók számára elérhető vízforrást-kövekkel telerakva, esetleg egy sekély kis saras területet is, amely segítséget nyújt a sárfészkek építéséhez.

 Fontos, hogy a vadméheket ne tévesszük össze az egyéb beporzókkal, melyek esetleg támadhatnak, például a kecskedarázs (Vespula vulgaris), német darázs (Vespula germanica) vagy a nagy méretű lódarázs (Vespa crabro). A méhfélék közül például tulajdonképpen csak a házi méh az, amely esetleg „összetűzésbe” kerülhet az emberrel, a vadméhre ez nem jellemző. A városokban vetett méhlegelőkön és a telepített méh hotelekben tehát jellemzően nem az agresszív, támadó beporzókkal találkozhatunk. Gyönyörködhetünk bennük és segíthetjük munkájukat, létüket, csökkentve ezzel is a beporzók egyre nagyobb mértékű pusztulását. Egy ember, egy balkon, egy kert, egy vadvirágos mezsgye is sokat tehet értük.


Német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) (kép forrása: https://bit.ly/38w8FHP)


Lódarázs (Vespa crabro) (Kép forrása: https://bit.ly/3FSMYxU)

Zrak Viktória, Agrofil-SZMI Kft. 

Borítókép: https://www.museumoftheearth.org/bees/eat-pollination


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.