Hírek, szakcikkek AgroFIELDshow 2020 sajtóközlemény

Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője köszöntötte a résztvevő gazdákat a nyár végi rendezvényen. Elmondta, hogy az AgroFIELD Termelői Club (ATC) újdonságnak számít hazánkban. A rendezvény célja elsősorban az új tagok toborzása. A programot igyekeztünk úgy alakítani, hogy a megjelent gazdálkodók betekintést nyerhessenek a klubtagok által hozzáférhető valós adatokba és megtapasztalják, hogy nemcsak a hangzatos reklámok és szlogenek alapján, hanem az itt közvetített őszinte, hasznos és tiszta információkat figyelembe véve is lehet döntéseket hozni – mondta.

Elmondta, hogy a klub egy évvel ezelőtti megalakulásával létrejött egy kivételes csapat. Ennek lassú és egyensúlyi növekedésével képes lesz az egymás iránti bizalom kialakulni és megmaradni. Ez a fajta fejlődés sokkal jobb és állékonyabb építményt ad, mint egy-egy általában gyorsan épülő marketing légvár – zárta köszöntőjét.

Az első helyszínen, 2020. augusztus 31-én Püskin Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg a rendezvényt. Előadásában a hazai szántóföldi növénytermesztés lehetőségeiről beszélt a támogatási rendszerek és a modernizáció tükrében.

Az első részben az aktuális piaci körképet mutatta be az államtitkár a világ 2020-as terméskilátásainak ismertetésével, a búza és kukorica mérleg bemutatásával. Megemlítette továbbá a hazai tavaszi időjárás okozta mezőgazdasági károkat, és a magyar betakarítási adatokat a 2020. augusztus 12-ig rendelkezésre álló információk alapján.

Ezt követte a közvetlen kifizetések új rendszerének bemutatása, az egységes területalapú támogatás, és ezzel együtt a kistermelői támogatások változása. Az államtitkár úr megemlítette, a vidékfejlesztési program keretein belül a fontosabb, nyitott, – a közelmúltban megjelent, – megjelenés előtt álló – és tervezett pályázati felhívásokat.

Ismertette a Kormány öntözésfejlesztési intézkedéseit, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, majd röviden a Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának priorizált intézkedéseit tárgyalta.

Végül röviden beszámolt a Termelői Integrációs Szervezetek (TISZ) szabályozási lehetőségéről, működéséről és előnyeiről.

Dalmandon 2020. szeptember 2-án Vendégh Edit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke nyitotta meg előadásával a rendezvényt. Tájékoztatta a jelenlévőket az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének menetéről. Az érintett terület mintegy 2,5 millió hektár és 3 millió személy. Az elnökasszony elmondta, hogy az egyszerűsített eljárás szerinti osztatlan közös tulajdonok megszüntetése jövő év elején indulhat el, ezért fontos, hogy időben megkezdődjön a szabályozás, a feltételek és az ezzel kapcsolatos tudnivalók ismertetése.

Vendégh Edit, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tolna megyei szervezetének elnöke

A főbb szántóföldi kultúrák piaci helyzetéről és lehetséges jövőbeli kilátásairól Várady-Szabó Zoltán tartott előadást. Az AGRIMPEX Kft. ügyvezetője februári IV. AgroFIELD Akadémia Konferencián már megismert tematika szerint ismertette a terménypiaci kilátásokat a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján.

Előadását a búza piaci helyzetének alakulásával indítva elmondta, hogy az EU-ban jelenleg feszes készlethelyzet jellemző a terményre.

Magyarországon az éves, 5 millió tonna feletti búzaterméséből 2-2,2 millió tonna kerül exportra. Ennek jelentős részét teszi ki Olaszország, ahová évente 1 millió tonna körüli mennyiséget értékesítünk. Az ügyvezető tapasztalata szerint jelenleg hullámzó az olasz piac. A malmok nem folyamatosan őrölnek, emiatt nem vásárolnak fel annyi búzát, mint amennyire a korábbi évek alapján számítani lehetett – mondta előadásában. Ennek okát a nyári időszakban elmaradt több millió vendégéjszakában és a turizmus teljes visszaesésében látja.

Várady-Szabó Zoltán, Agrimpex Kft.

A búza ár-előrejelzést a párizsi árutőzsdei (MATIF) ár alapján készült modell (ami kizárólag a múltbéli, historikus adatokat veszi figyelembe) alapján mutatja be. Az elkészült elemzés szerint 2020 szeptemberétől a búza ár felfelé irányul a tőzsdén.

A másik legnagyobb területen termesztett növényünkből, a kukoricából az Európai Unióba jellemzően Brazíliából és Ukrajnából érkezik nagyobb mennyiségű import. A szakember kiemelte, hogy habár Brazíliából idén ismét 100 millió tonna körüli kukorica exportjára lehet számítani, de az ország Európán kívül is megtalálta a piacát, így az unióra gyakorolt hatása nem jelentős.

Előadásában elmondta, hogy a 2019-es magyar termés gyakorlatilag idén augusztusra elfogyott. Ez egy új helyzet a kukorica esetében, ami miatt az árak mostanra emelkedni kezdtek.

A terménypiacra a februárban említett nehézségek, kihívások közül egyik sem volt annyira jelentős hatással, mint ahogy akkor számítani lehetett rá, mivel a koronavírus lett az a meg nem kerülhető tényező, ami idén a terménykereskedelmet is döntően befolyásolta.

A kísérletek bejárásán Boda Zoltán, az Agrofil-SZMI Kft. munkatársa vette át a szót. Püskin egy Magyarországon egyedülálló, második éve beállított, hibrid-karakterisztikára irányuló kísérletet mutatott be. Elmondta, hogy hazai körülmények között az időjárási viszonyok (elsősorban csapadék) mellett a sikeres termesztést leginkább befolyásoló tényező, a tízéves vizsgálatok alapján a termőhelyünkhöz, körülményeinkhez legalkalmasabb hibrid kiválasztása. Megjegyezte, hogy ehhez azonban jelenleg hiányzik a termőhelyre szabott megbízható információ és adat.

Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy egy ilyen összetett, több tényezős kisparcellás kísérlet (különböző nemesítőházak 20 hibridjének vizsgálja, 4 tőszámra és 3 nitrogén dózisra adott reakcióját) komoly mérnöki munkát igényel, viszont többszörösen megéri, hiszen a kísérlet eredményei a megfelelő hibrid kiválasztásán túl segítik a termelőket a helyes termesztési stratégia kialakításában. A kísérlet bejárása során a termelők megtekinthették a parcellákat, ahol már látszódtak a hibridek különböző karakterisztikai jellemzői. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a végleges következtetéseket betakarítás után lehet majd levonni.

A dalmandi és a bátyai helyszínen megtekinthető kísérletekben elmondta, hogy itt ugyanannak a 20 hibridnek zajlik a kisparcellás tőszámreakció vizsgálata, mint Püskin, viszont a tápanyagreakció vizsgálata nélkül. Ebben a vizsgálattípusban azokat a hibrid × tőszám kombinációkat keresik, amik szélsőséges, kedvezőtlen körülmények között is biztonságos termést nyújtanak.

A bemutatásra került parcellák elé, a parcellából reprezentatív mintavétellel szedett kukoricacsövek, mérettáblázat előtt fotózva tanulmányozhattak, hasonlíthattak össze a jelenlévők.

A szántóföldi program – a kísérletek bejárása – után Lajos Mihály osztotta meg gondolatait elméletekről, tényekről és adatokról és arról, hogy mindezeket hogyan foglalja egyfajta keretbe az AgroFIELD Termelői Club.

Az előadás első részében összefoglalta a tápanyagtőkével, tápanyag-felhalmozódással kapcsolatos gondolatait. Kiemelte, hogy szükséges lenne a takarónövény technológia fejlesztése, mivel számszerűsíteni kellene a különböző keverékek nitrogén fixációs kapacitását, ami nem könnyű feladat, mert a vélt kapacitások és a rengeteg eltérő körülmény (talaj, évjárat, időjárás, elővetemény, talajművelés) leírhatatlan számú variációt képez.

A második részben aktualitásként rátért a kalászosok trágyázására. Az őszi alaptrágyázásánál számolni kell a talaj készleteivel – mondta. A tápelem arányokat, különösen N/P arányt is ennek szellemében kell kialakítani. Szerinte meg kell próbálni szakítani a komplex műtrágya arányok fogságával. A termelésben alkalmazandó elméletek közül pedig előnyben kell részesíteni azokat, amelyeknek mért és valós, számszerűsített leágazása van a gyakorlat felé. Elmondta, hogy a kalászosok termesztéstechnológiája és fajtahasználata is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben, ezeket a változásokat a tápanyag-utánpótlás gyakorlatában is le kell követni. A téma zárásaként egy több éven át zajló, több helyszínen beállított búza nitrogén-karakterisztika kísérlet végeredményét ismertette, felhívva a figyelmet két jelentős és közkedvelt búzafajta karakterisztikájárat, majd bemutatta az idei őszi-búza tápanyagutánpótlási technológiai kísérlet Püski eredményét. Kiemelte, hogy érzései szerint fontos lesz a bőtermő búzafajtákat felhozni a 12%–12,5%-os fehérje tartalom szintre.

A kukorica kísérletekre áttérve bemutatta, hogy milyen elvek vezérlik a kísérletek hibridválasztását és rávilágított, hogy a 2019-es évben betakarításra került kísérletben a 20 hibrid közül az első és az utolsó helyezett között gyakorlatilag 3 tonna különbség volt átlagban. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy érdemes odafigyelni a kísérleti eredményeikre, mert ebből a viszonylag egyszerű rangsorból is látszik, hogy milyen nagy jelentőségű lehet a megfelelő hibridválasztás.

Előadása következő részében bemutatta a vizsgált kukoricahibridek dőlés és drótféreg ellenállóságát, valamint hidegtűrését, amelyek ismerete a gazdák számára az eredményesebb gazdálkodáshoz nagymértékben hozzájárul. Ismertette a hibridek terméshozam szerinti rangsorát tőszámokra bontva. Felhívta a figyelmet egy hibridre, amely minden tőszámban első helyen végzett a kísérletek átlagában, és rámutatott két konkrét hibridre a rangsorban. Ezt követően néhány jellemző hibrid terméshozam ábráin keresztül bemutatta a húsz hibrides (hibrid × tőszám) és a hibrid-karakterisztika (Workhorse vs. Racehorse) kísérleteket.

Összefoglalásként elmondta: fontosnak tarja, hogy számszerűsíthető információkra építsünk, amikor döntéseket hozunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző genotípusok nitrogén- és tőszám reakciói eltérőek. Legalacsonyabb a kockázat, ha olyan hibridet használunk, ami 60 ezres tőszámnál és 60 kg nitrogén hatóanyagnál számunkra megfelelő hozamot tud biztosítani. Az ilyen hibridek alacsony kockázattal termeszthetők a Kárpát-medencében, kontinentális klíma alatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy mérni kell a talaj tápanyagtőkéjét, mert az agrárdigitalizáció nem hatékony valós, tudományos alapokon nyugvó adat nélkül.

Előadása zárásként az ügyvezető az AgroFIELD Termelői Clubot (ATC) mutatta be. Elmondta, hogy a klubot életre hívó Agrofil-SZMI Kft. több, mint tíz éve végez saját erőforrású szántóföldi kísérleteket a főbb növénykultúrában, változó talaj– és agroökológiai körülmények között. A fejlesztési eredmények egyrészről a szántóföldi növénytermesztés területén szolgáltatnak hasznos, néha meglepő információkat az agronómiai döntéshozatal megalapozásához, másrészt további vizsgálatokat indítanak el újabb felvetődő kérdések megválaszolására.

Az ATC ennek a munkának a kiterjesztését jelenti a változásokat figyelemmel kísérő termelők irányába – mondta. A klub a fejlesztési programot interaktív szintre emeli, segítségével a klubtag nemcsak passzív szemlélője lesz az eredmények megszületésének, hanem aktív résztvevője is. Kiemelte, hogy minden gazdálkodónak fontos, hogy minőségi és független, termeléshez kötődő szakmai információkat gyűjtsön, tájékozódjon az új technológiai elemekről, azok hatékonyságáról, eredményességéről, és szem előtt tartsa a hagyományos technológiai elemek alkalmazásának finomítását.

A rendkívül sok újdonságot és gyakorlati haszonnal kecsegtető, innovatív technológiát felvonultató előadások konzultációs lehetőséggel zárultak, ahol mind a kísérletek eredményeiről, mind az AgroFIELD Termelői Clubról személyes megbeszélésekre, illetve – a klubba történő belépéshez – szándéknyilatkozatok aláírására volt lehetőség.