A zöld futószalag vége
Az idei év során már több cikkben, hírlevélben is jeleztük a gazdálkodók részére, hogy a kalászos gabonák árvakelései jól átvészelték a nyarat és ez sajnálatos módon a kalászosokon élő egyes kórokozókra is igaz.
A vegetációs időszakban – beleértve a nyári hónapokat is – mindvégig volt zöld, megfertőzhető növényi felület számukra, így még a biotróf életvitelű kórokozók fennmaradása is biztosított volt.
Lisztharmat őszi árpa levelén (fotó: Hertelendy P.)
Különösen igaz ez az őszi árpára. A dúsan zöldellő árvakelések biztosította „zöld futószalag” mind a nekrotróf életmódú betegségek (hálózatos levélfoltosság, barna levélfoltosság, rinchospóriumos foltosság, ramuláriás levélfoltosság), mind pedig a zöld növényi részeket fogyasztó biotróf szervezetek (lisztharmat, törperozsda) számára jó lehetőséget teremtettek nemcsak a túlélésre, fennmaradásra, hanem a szinte nyakló nélküli, szélsőséges mértékű felszaporodásra is.A határt járva már jól látható még az avatatlan szemlélő számára is, hogy az eddig szépen zöldellő árvakelések már messze nem olyan szépek, mint akár csak egy hónapja. A sárguló állományokat közelebbről megszemlélve látható, hogy gyakorlatilag valamennyi, az árpán előforduló gombás eredetű betegség dúsan tenyészik a kórokozók által már lezsarolt lombozaton. A különböző betegségek közül jelenleg a törperozsda (Puccinia hordei) az, amely messze a leggyakoribb.Törpe rozsda, hálózatos és barna levélfoltosság (fotó: Hertelendy P.)
A törperozsda ilyen szélsőséges mértékű őszi felszaporodására eddig még nem volt példa. Kialakulásához három tényező összhangja volt szükséges. Elsőként a tavaszi, nyár eleji nagy rozsda felszaporodás említhető meg, amely kellően nagy mennyiségű fertőző anyaggal árasztotta el az országot. Másodsorban a zöld futószalag kialakulása volt említésre méltó, amely őszig biztosította a kórokozó populációk hatékony fennmaradását. Harmadikként és a tömeges felszaporodásban meghatározó elemként a nagyon hosszú „vénasszonyok nyara” kiemelendő. A száraz, meleg ősz ideális időjárást teremtett a rozsdagombák számára, amelyek a hajnali harmat révén pont elegendő nedvességhez jutottak ahhoz, hogy a termelődött uredospórák csírázása, ezáltal egy újabb nemzedék létrejötte biztosítva legyen. Ez együttesen okozta azt a tömeges rozsda felszaporodást az árvakeléseken, amely miatt a „zöld futószalag” az ősz derekára már nem zöld, hanem egyre inkább sárga lett.Súlyos törpe rozsda fertőzés (Fotó: Hertelendy P.)
Az árpa árvakelések ilyen drasztikus mértékű megbetegedése potenciálisan nagy veszélyt jelent a fővetésű őszi árpák állományára. A korábbi években megszokottnál legalább egy, de inkább 2 nagyságrenddel nagyobb fertőzési nyomás előbb-utóbb a fővetések levélzetének megbetegedését eredményezheti. A beteg árvakelések, mint fertőzési források megsemmisítése akár herbicid kezeléssel, akár talajműveléssel elengedhetetlen a fővetésű árpa állományok egészségének biztosítása szempontjából.Hertelendy PéterAgrofil-SzMI Kft.