A repce termését közvetlenül veszélyeztető rovarok
Az ország nagy részén javában virágzik a repce. A méhek védelmére figyeljünk! Ám néhány fontos kártevő ilyenkor is “lesben áll”, a figyelmetlen gazda termésvesztesége pedig súlyos lehet. Ezeket a rovarokat vesszük most sorra.
Repcebecő-ormányos – Ceutorhynchus assimilis
Nagy egyedszám esetén képes akár 80%-os termésveszteséget okozni. Ettől szerencsére a tapasztalatok szerint alacsonyabb az okozott kár mértéke, de még egy 10-20%-os kár sem kívánatos. Egynemzedékes kártevő. Az erdős területek avarjában, vagy gyepekben telel imágó alakban, majd innen telepszik be a repcetáblákra amikor a hőmérséklet 15-17 °C fölé emelkedik. Ilyenkor a repce gyakran még csak sárgabimbós állapotban van, vagy fővirágzásban. A becőormányos érési táplálkozásba kezd, melyek során megrágja a bimbókat, virágokat, szárakat vagy leveleket is. Közvetlen, termést károsító tevékenysége abban nyilvánul meg, hogy a nőstény bogár a fiatal becőket kifúrja, majd becőnként 1-2 tojást rak. A kikelő lárvák 3 lárvastádiumon keresztül fejlődnek a becőben. Ezalatt a magkezdeményeket károsítják. A becők kényszerérés miatt lehullanak, vagy idő előtt felnyílnak és a magok kiperegnek. Egy nőstény akár 200 tojást is rakhat. A kukac típusú lárvák a lárvafejlődés befejeztével szabad báb alakban fejlődnek tovább a talajban. A bábból kikelő bogarak rövid ideig még táplálkoznak különböző keresztes virágú növényeken, majd telelőre vonulnak.
A becőormányos további, közvetett kártételének nevezhetjük azt, hogy a becők megfúrásával utat nyit a repcebecő gubacsszúnyog tojásrakása számára. Ez a kártevő egyes vizsgálatok szerint az ormányosbogár által nem károsított becőkbe is képes tojást elhelyezni, ám szívesebben választja a már károsított becőket.
A repcebecő gubacsszúnyog – Dasyneura brassicae
Szintén komoly károkat okozhat. A termésveszteség 20% körüli lehet. 5-6 nemzedékes kártevő, báb alakban telel a talajban. A repcében rendszerint az első 1-2 generáció károsít. A további nemzedékek az egyéb káposztafélék vetőmagtermesztésében okoznak problémát.
A lárvák a fejlődő magokat és a becők belső falát károsítják. Ennek eredménye szintén a korai kipergés, és becőhullás, illetve a fejlődésben megállt, elhalt magok.
Védekezés
A megfigyelés fontos eleme a védekezésnek. A repcebecő-ormányos elleni védekezést akkor kell elvégezni, amikor hálózásos megfigyelés esetében 10 hálócsapásban 15-20 bogár van, illetve sárgatálas megfigyelés esetén 3 nap után 10 bogarat találunk a tálban. A sárgatálat ilyenkor már a virágzat magasságába kell emelni. A repcebecő gubacsszúnyogok ellen azok betelepülésekor érdemes védekezni.
A fénybogarak elleni védekezéssel általában ezeknek a károsítóknak az egyedszámát is csökkentjük, külön védekezésre ritkán van szükség ellenük.
A méhek védelme miatt viszont csak méhkímélő technológiával, azaz naplemente után, 23 óráig szabad a piretroidokat kijuttatni. A klórpirifosz hatóanyagú szereket csak rejtettbimbós állapotig szabad használni.
Egyedül a méhekre nem jelölésköteles szereket szabad napközben is kijuttatni. Ilyenek az acetamiprid hatóanyagú szerek, illetve a tau-fluvalinát hatóanyag. Az acetamiprid hatóanyagot tebukonazol gombaölő hatóanyaggal keverve megint csak méhkímélő technológiával szabad kijuttatni!
Fitos- Bedő Veronika
Agrofil-SZMI Kft.