Hírek, szakcikkek A repce fómás levélfoltossága

Bár a repce esetében a növényvédelmi költségek döntő hányadát az állati károsítók hosszú sora elleni védekezés teszi ki, azért ez a kultúra sem mentes a különböző növénykórtani problémáktól.

A repce esetében ha betegségről van szó, akkor szinte mindenki egyből a fehérpenészes szártőkorhadásra (Sclerotinia sclerotiorum) gondol. Való igaz: a fehérpenész csúnya dolgokat tud művelni a repcében, de nem ez a gomba faj az őszi káposztarepce egyedüli kórokozója. 

A repce fómás levélfoltossága és szárrákosodása (Phoma lingam) sok keresztesvirágú növényfajon előfordul (így pl. a termesztett káposztaféléken is), de igazán jelentős kártételt a repcén tud okozni. A kórokozó a talajba jutott konídiumok, a repce levelén a növényi szövetben lévő micélium és a kifejlődött ivartalan termőtestek formájában telel át, míg a nyarat a talajban levő konídiumok, illetve a repce szártövén kialakult rákosodás felszínén megjelenő ivaros alak peritéciumai útján vészeli át. Hazánk éghajlata kevésbé alkalmas a kórokozó ivaros alakjának kifejlődésére, így azzal szerencsére csak nagyon ritkán lehet találkozni. 

Phoma lingam repce levelén (Fotó: Hertelendy Péter)

A fómás fertőzés tünetei eleinte kis kerek, vizenyős foltok alakjában vehetők észre a levélzeten. Később a folt elhal, szélén fajtától (hibridtől) függően barnás, vagy lilás színű kontúr alakulhat ki. A folt felületén kedvező időjárás esetén már egy hét alatt megjelenhetnek a kórokozó ivartalan szaporító képletei, a piknídiumok. Ezek apró, tűhegynyi kis fekete pontok az elhalt felületen, melyekből akár milliószámra szóródhatnak szét a fertőzést továbbvivő konídiumok. 

A repce fómás levélfoltossága hideg- és csapadék kedvelő kórokozó. A betegség leginkább hűvös és nagyon csapadékos időben tud elhatalmasodni. Esetenként a levélveszteség akkora is lehet, hogy eléri, vagy meghaladja a levélzet növekedésének ütemét. Ilyenkor a repce megáll a fejlődésben. 

A fómás betegség ellen viszonylag egyszerű a védekezés. A repce őszi regulátoros kezelése valamilyen triazol típusú fungiciddel hatékonyan visszaszorítja ezt a betegséget. 

Ugyanakkor a fiatal, 4 – 5 levelesnél kisebb állományok triazolos kezelése nem célszerű, mivel a repce növekedését egy ilyen korai regulátoros kezelés már súlyos mértékben visszafogná. Ilyenkor más, engedélyezett hatóanyag, pl. a tiofanát-metil használata hozhat áttörést a kórokozó elleni küzdelemben. Ennek a hatóanyagnak reguláló hatása nincs, azt a kezelést még el kell később végezni, de igen jó hatékonyságú a repce fómás levélfoltossága ellen. 

Hertelendy Péter 

Agrofil-SZMI Kft.