Hírek, szakcikkek A raktári kártevők jelentőségéről

A szántóföldi növénytermesztés során a betakarított szemes termények megfelelő minőségét csak szakszerű tárolással tudjuk megőrizni, a raktározó egységek pedig fajok sokaságának biztosítanak sajátos életfeltételeket (védett környezet, magas hőmérséklet – és páratartalom, kedvező fényviszonyok).

A raktári kártevők összefoglaló név azokat a terménykárosító rovarfajokat – bogarakat, molyokat, atkákat, ászkákat, csótányokat stb. jelöli, melyek a tárolókban és azok környékén végzik táplálkozásukat és többségében a szaporodásukat is. Ezek mellett a kevésbé rendben tartott raktáraknál madarak (verebek, galambok) és rágcsálók (házi egér, mezei pocok, vándorpatkány) károsításaival és szennyezéseivel is találkozhatunk, melyek közegészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

Hazánkban a tárolókban több mint 100 különböző szemes terményt károsító rovarfaj fordulhat elő, melyek leggyakrabban a zsizsikfélék (bab-borsó- rizs- és gabonazsizsik), a gabonabogarak, álszúk (kis kenyérbogár), lisztbogarak, molyfélék (lisztmoly, aszalványmoly, raktári gabonamoly) közül kerülnek ki.

Borsózsizsik, gabonazsizsik, mezei gabonamoly (Forrás: https://www.agrarunio.hu/hirek/1823-a-raktari-karositokrol)

Közös jellemzőjük, hogy rejtett életmódot folytatnak, kisméretűek, általában a termény belsejében fejlődnek és károsítanak, így legtöbbször már csak az általuk okozott kártételt lehet észlelni. Vannak köztük olyanok, amelyek rendszeresen megjelennek és behurcolt kártevők is, melyek csak alkalmanként fordulnak elő a tároló helyiségekben. Terjedésük is kétféleképpen valósulhat meg, egyrészt aktívan, ha röpképes az adott faj, illetve passzívan, a fertőzött magvakkal.

Évente több nemzedékük is kifejlődhet, ezért jelenlétükkel és kártételükkel egész évben számolni kell. Szaporodásuk történhet csak a raktárakban, illetve vannak olyan fajok is, melyek mind a raktárakban, mind a szabadban képesek szaporodni. A kártételért különböző fejlődési alakjaik, a lárvák, valamint az imágók a felelősek, tevékenységükkel jelentős mennyiségi és minőségi károkat okozva a betakarított terményben. Ez utóbbival más patogének (pl. penészgombák) számára is fertőzési felületet biztosítanak, mely további leromlásokat idézhet elő.

Kenyérbogár (Forrás:http://museumpests.net/wpcontent/uploads/2016/03/Stegobium%20paniceum%20(Linnaeus)%202%20(03-17-16-04-21-05).jpg)

Kártételüket tekintve a zsizsikek, a lárvák által a magok külső felületén, a maghéjon rágott apró lyukakról (melyeken keresztül kifejlődésük után elhagyták a magot) ismerhetők fel könnyen. A kenyérbogarak a kemény, darabos anyagokba szabályos lyukakat rágnak, a szemcsés anyagokat pedig csomósítják, a lisztbogarak viszont az őrleményeket részesítik előnyben, azokban készítenek járatokat. A molyfélék lárvái a gabonaszemekben vagy a lisztben és a belőle készült termékekben táplálkozva azok felső rétegében jellegzetes, finom szövedéket készítenek, melyben rágcsálék- és ürülékszemcsék is találhatók. Az atkák mind a szemes terményekben, mind az őrleményekben megtalálhatóak, kártételük változatos, az általuk fertőzött termények általában nyirkosak, tapadósak.

A raktári károsítók elleni védekezés alapja a tároló helyiségek állagmegóvására irányuló karbantartási munkák elvégzése. Ezek közé tartoznak a károsítók megtelepedésére szolgáló repedések felszámolása, a nyílászárók esetleges javítása, valamint hálóval történő felszerelésük és a megfelelő szellőzés biztosítása. Megelőzésként a tárolás kezdete előtt figyelmet kell fordítani a szárító, tisztító, szállító berendezések és a helyiség tisztítására, fertőtlenítésére (pl. meszeléssel) is. Ezek mellett a betárolás kezdetén a fertőzésmentes, tiszta (gyommentes) termény megóvása érdekében kémiai védelemként rovarölő szeres kezelést is érdemes végezni. Fontos szempont az is, hogy a tárolási paraméterek (hőmérséklet, nedvességtartalom, kártevőmentesség stb.) folyamatos és rendszeres ellenőrzése biztosított legyen, szükség esetén pedig mielőbb be lehessen avatkozni a probléma felszámolása érdekében. A későbbiekben, ha károsító(k) és befertőződés észlelhető a betárolt terményben, akkor speciális, széles hatásspektrumú gázosító szerekkel lehet védekezni, melyet csak a gázmester tehet meg. Előrejelzésként viszont különféle szondák, feromon-, szex- és veremcsapdák alkalmazhatóak a kártevők ellen. Napjainkban léteznek már környezetbarátabb megoldások is a terményvédelemben: egyrészt kovaföld, mint inszekticid hatású anyag révén, másrészt a kevésbé ártalmas szén-dioxid befúvásával, valamint növényi illóolajok és entomopatogén gombák alkalmazásával védekezhetünk. Szintén újdonságnak számít az ún. autocid módszer is, mely a kártevő genetikai megváltoztatásán alapuló önpusztító biológiai védekezési mód.

Babrik Zsolt, Magyar Gerda 

Agrofil-SZMI Kft.

(Borítókép forrása: https://www.world-grain.com/articles/11611-win-the-battle-against-stored-product-pests)