Hírek, szakcikkek A rágcsálók most sem pihennek
A tél és a tavaszelő folyamán a kultúrnövényeinkkel együtt általában a legtöbb károsító is a nyugalmi idejét tölti, és nem veszélyezteti a telelő kultúrákat.
A melegvérű, téli álmot, nyugalmi időszakot nem igénylő állati károsítók ugyanakkor most sem alszanak, így nyilvánvalóan táplálkoznak is. Étkezni viszont magától értetődően lakhelyük közelében, a gazdák tábláin fognak.
Pocoksztrádák és kotorékok gabona vetésben
A legfontosabb, ilyen jellegű károsítók a mezei rágcsálók, melyek közül számarányát tekintve a mezei pocok (Microtus arvalis) messze kiemelkedik.
Télvíz idején az áttelelő növénykultúrák (évelő pillangósok, őszi káposztarepce, őszi kalászosok) növekedése gyakorlatilag nulla, így a kártételt nem tudják pótolni. A kártevők létszámától és a kártételi időszak hosszától függően télen a károsítás folyamatosan növekedni fog.
A mezei rágcsálók közvetlen kártétele nagyon jelentős. Az általuk megevett, elpusztított növényi szövet a tél folyamán nem pótlódik. Ugyanakkor a másodlagos kártétel sem elhanyagolható. A folyamatosan nedves körülmények miatt másodlagos rothadás indulhat el, de egy erősen pocokfertőzött területen a talaj mély átfagyása miatt a fagykár is sokkalta nagyobb lehet, mint a rágcsálók jelenléte nélkül.
Mezei pocok kártétele árpában
További, nem igazán szerencsés körülmény, hogy a változékony éghajlatú téli hónapok során a rágcsáló populáció egy része a melegebb periódusokban akár a szaporodást is megkezdheti. Sajnálatos módon az idei, januári „tavasz” a Szigetköz egyes területein már elegendően melegnek bizonyult ahhoz, hogy a mezei pockok szaporodása elkezdődjön.
Hiába nedves, vizes most kinn a pockok élőhelyén a környezet, természetes járvány nem csökkenti a populáció népességét. És néhány repce és gabona tábla kivételével a mezei rágcsálók állománya csak a bolygatatlan talajú „magterületeken”, vagyis az árokpartokon, füves mezsgyéken és régebbi telepítésű évelő pillangósok tábláin jelentős. Ezt a helyzetet ugyanakkor a szaporodás ilyen korai kezdete pár hónapon belül radikálisan megváltoztathatja.
Jelen időszakban a mezei pocok és a hozzá társuló egyéb rágcsáló fajok ellen kémiai úton nem igazán lehet védekezni. A Redentin használatára jelenleg nincs eseti engedély, az Arvalin pedig ilyen nedves időszakban rendkívül kis hatékonysággal működik. Viszont érdemes lehet a hasznos ragadozók, főképp a ragadozó madarak segítségét igénybe venni. A hozzánk telelni járó gatyás ölyvek egyedszáma szerte a Szigetközben nagyon magas.
Ráadásul éjszakai ragadozókból is van bőven. Amikor hajnalban egy Mecsér–Lipót útvonalon átlagosan 5–7 bagoly repül át a kocsi fényszórója által megvilágított területen, az meglehetősen nagy, nyilván eltérő fajok sokaságából összeálló bagoly populációt feltételez. Ezek a madarak mind mezei rágcsálókkal táplálkoznak. Ha csak annyi segítséget adunk nekik, hogy leverünk a pocokjárta területre pár karót, esetleg T-fát, akkor a mezei rágcsálók populációját ezek a ragadozók igencsak gyorsan leapaszthatják.
A Szigetköz vízjárta környezetében a nappali életmódú gázlómadarak is segítségünkre lehetnek. Sok nagy kócsag és még több szürke gém választja már évek óta a vándorlás helyett az áttelelést. Nem a csatornákon vadásznak, hanem a pockok lepte szántóföldeken. Nem kérnek segítséget sem, legfeljebb azt, hogy ne zavarjuk őket a vadászat során feleslegesen.
Ingyenes segítség ez a természettől, érdemes kihasználni.
Hertelendy Péter
Agrofil-SzMI Kft.
