Hírek, szakcikkek A kukorica csőpenészedése és az öntözés összefüggései
A vetőmag céljából termesztett kukorica nagyobb értéket képvisel, mint az árukukorica céljából vetett, hisz megfelelő tömegű, egészséges szemek alkalmasak szaporítóanyagnak. Öntözésre azonban a termesztési céltól függetlenül szükség van/lehet.
A víz a minőségi termelés fontos előfeltétele. A vízhiány okozta stressz nagymértékben befolyásolja a hozamot. Nagyon fontos az öntözés idejének és mennyiségének megválasztása ahhoz, hogy a kukorica gyökérzónájában mindig megfelelő legyen a talajnedvesség.
Hazánkban egyre inkább szükséges az öntözés. A kukorica kritikus fejlődési szakaszaiban a nedvességhiány okozta stressz a szemtermés jelentős csökkenését eredményezi. Ezek a kritikus növekedési szakaszok a következők:
• szögcsíra állapot
• intenzív hosszirányú növekedés kezdete (internodiális növekedés)
• címerhányás
• nővirágzás
• szem kitelítődés.
Amikor azonban a vízigény és a rendelkezésére álló vízmennyiség „találkozik”, a termés elérheti a genetikai potenciál maximumát.
A túlöntözés
- negatív hatással lehet a talajra, ezáltal a növények növekedésére és hozamára;
- a talaj túlzott öntözése nagyon alacsony termékenységi szinthez és gyenge víz- és műtrágya-felhasználási hatékonysághoz vezet;
- a talajvízben nitrogén szennyezést okoz a kimosódó nitrogénműtrágya;
- a kórokozók megjelenését növeli a túlöntözés (fusarium, rozsda, foltbetegségek, palántadőlést okozó betegségek). A szemkitelítődés után kijuttatott extra öntözővíz növeli a mikotoxint termelő gombák megtelepedésének lehetőségét a csöveken;
- magas lég-, és talajhőmérséklet idején kijuttatott nagymennyiségű öntözővíz hirtelen lehűti a talajt és a növényeket, ami stresszt, így fejlődési rendellenességet okoz. A csuhélevelek rövidek lesznek és a csövet nem takarják végig, így fertőzési kaput hagynak a kórokozók számára.
Veszélyes mikotoxinok a kukoricában?
A kukorica csövét károstó kórokozók az állatokra és az emberre veszélyes mikotoxinokat (DON-toxin, aflatoxin, fumonizin, zearalenon…) termelnek.
Ezen toxinok a gyerekekre nézve, kisebb testsúlyuk miatt még veszélyesebbek. Határérték feletti mennyiségben, hosszabb időtartam alatt való fogyasztás esetén rákkeltőek, hányást, hasmenést, elhalálozást, várandós nőknél vetélést okoznak. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese és májbetegséget is okozhatnak. A DON toxin immunrendszeri zavarokat és vérképzőszervi betegségeket okozhat. Állatok esetében lassabb súlygyarapodás és fejlődés figyelhető meg, az állomány fogékonyabbá válik a fertőző betegségekkel szemben.
A kukoricában megtalálható fumizininek (FB1, FB2, FB3 toxinok) lovaknál agylágyulás szerű tüneteket okozhatnak, sertéseknél tüdőödémát, egyéb állatoknál vesekárosodást. Emberekben rákkeltő hatást feltételeznek.
A mikotoxinok szintjének határérték alatt tartásának kulcsa a gazdák kezében van. Korai (időben történő) aratással, szárítással, biztonságos betárolással nagyon sokat tehetnek ellene. Az elsődleges termelőknek nagy felelőssége van a piacra kerülő termék biztonságának szavatolásában.
A mikotoxinok jelentősége igen nagy, emiatt az Európai Bizottság minden mikotoxin esetében meghatározott egy-egy határértéket, amely felett már nem biztonságos a termény élelmezési célú felhasználása. Emiatt rendszeres ellenőrzés szükséges.
A fuzárium toxinok keletkezése teljes mértékben nem zárható ki, azonban a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, növényvédelemmel és megfelelő tárolástechnikával sokat tehetünk a toxintermelés csökkentés érdekében.
Konklúzió: a vízre szükség van, de a túl sok, illetve a túl kevés öntözés egyaránt káros lehet.
Mutum Lamnganbi, Agrofil-SZMI Kft.