Hírek, szakcikkek A kukorica csőpenészedése és az öntözés összefüggései

A víz a minőségi termelés fontos előfeltétele. A vízhiány okozta stressz nagymértékben befolyásolja a hozamot. Nagyon fontos az öntözés idejének és mennyiségének megválasztása ahhoz, hogy a kukorica gyökérzónájában mindig megfelelő legyen a talajnedvesség.

Hazánkban egyre inkább szükséges az öntözés. A kukorica kritikus fejlődési szakaszaiban a nedvességhiány okozta stressz a szemtermés jelentős csökkenését eredményezi. Ezek a kritikus növekedési szakaszok a következők:

• szögcsíra állapot

• intenzív hosszirányú növekedés kezdete (internodiális növekedés)

• címerhányás

• nővirágzás

• szem kitelítődés.

Amikor azonban a vízigény és a rendelkezésére álló vízmennyiség „találkozik”, a termés elérheti a genetikai potenciál maximumát.

A túlöntözés

- negatív hatással lehet a talajra, ezáltal a növények növekedésére és hozamára;

- a talaj túlzott öntözése nagyon alacsony termékenységi szinthez és gyenge víz- és műtrágya-felhasználási hatékonysághoz vezet;

- a talajvízben nitrogén szennyezést okoz a kimosódó nitrogénműtrágya;

- a kórokozók megjelenését növeli a túlöntözés (fusarium, rozsda, foltbetegségek, palántadőlést okozó betegségek). A szemkitelítődés után kijuttatott extra öntözővíz növeli a mikotoxint termelő gombák megtelepedésének lehetőségét a csöveken;

- magas lég-, és talajhőmérséklet idején kijuttatott nagymennyiségű öntözővíz hirtelen lehűti a talajt és a növényeket, ami stresszt, így fejlődési rendellenességet okoz. A csuhélevelek rövidek lesznek és a csövet nem takarják végig, így fertőzési kaput hagynak a kórokozók számára.

Veszélyes mikotoxinok a kukoricában?

A kukorica csövét károstó kórokozók az állatokra és az emberre veszélyes mikotoxinokat (DON-toxin, aflatoxin, fumonizin, zearalenon…) termelnek.

Ezen toxinok a gyerekekre nézve, kisebb testsúlyuk miatt még veszélyesebbek. Határérték feletti mennyiségben, hosszabb időtartam alatt való fogyasztás esetén rákkeltőek, hányást, hasmenést, elhalálozást, várandós nőknél vetélést okoznak. Egyes mikotoxinok, ha rendszeresen a fogyasztó szervezetébe kerülnek, súlyos késői szövődményeket, vese és májbetegséget is okozhatnak. A DON toxin immunrendszeri zavarokat és vérképzőszervi betegségeket okozhat. Állatok esetében lassabb súlygyarapodás és fejlődés figyelhető meg, az állomány fogékonyabbá válik a fertőző betegségekkel szemben.

A kukoricában megtalálható fumizininek (FB1, FB2, FB3 toxinok) lovaknál agylágyulás szerű tüneteket okozhatnak, sertéseknél tüdőödémát, egyéb állatoknál vesekárosodást. Emberekben rákkeltő hatást feltételeznek.

A mikotoxinok szintjének határérték alatt tartásának kulcsa a gazdák kezében van. Korai (időben történő) aratással, szárítással, biztonságos betárolással nagyon sokat tehetnek ellene. Az elsődleges termelőknek nagy felelőssége van a piacra kerülő termék biztonságának szavatolásában.

A mikotoxinok jelentősége igen nagy, emiatt az Európai Bizottság minden mikotoxin esetében meghatározott egy-egy határértéket, amely felett már nem biztonságos a termény élelmezési célú felhasználása. Emiatt rendszeres ellenőrzés szükséges.

A fuzárium toxinok keletkezése teljes mértékben nem zárható ki, azonban a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, növényvédelemmel és megfelelő tárolástechnikával sokat tehetünk a toxintermelés csökkentés érdekében.

Konklúzió: a vízre szükség van, de a túl sok, illetve a túl kevés öntözés egyaránt káros lehet.

Mutum Lamnganbi, Agrofil-SZMI Kft.