Agrofil-SZMI Kft.

Hírek, szakcikkek A gyapottok bagolylepke rajzása elkezdődött

A kukoricamoly után a kukorica másik fontos kártevőjéről, a gyapottok bagolylepkéről gyűjtöttünk össze néhány fontos tudnivalót.

A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban eredetileg nem őshonos, trópusi szubtrópusi időjárást kedvelő faj. A felmelegedés hatására egyre többször, és egyre korábban jelenik meg. Míg korábban úgy tartották, hogy a Mediterráneumból a déli légtömegek hozzák el hozzánk az első nemzedéket, ma már egyre inkább bizonyított az áttelelése. Észak-Afrika és Eurázsia trópusi területeiről származik. Hazánkban körülbelül 2 évtizede vált szokványos fajjá, már kezdetben is látványos károkat okozva. Mivel a téli fagyok elejét vették tömeges felszaporodásának, az enyhe teleket követő években jelentékeny kártételekre lehetett számítani. Mára ez a rovar stabil egyedszámmal évről-évre megtalálható nálunk. Magyarországon a legnagyobb károkat kukorica kultúrákban okozza (főképp csemegében) olyannyira, hogy mostanra ez a lepkefaj az első számú rovarkártevője ennek a növénynek, de polifág lévén, sok más szántóföldi és kertészeti kultúrára veszélyt jelent, pl.: szőlő, borsó, cirok, dohány, lucerna, paprika, paradicsom, de a dísznövényeket sem veti meg, kedvence a muskátli és a szegfű.


Megjelenését tekintve „átlagos”. A kifejlett egyed kb. 2,5-3 cm szárnyfesztávú, barnás alapon nem túl feltűnő sötétebb bagolyrajzolatos lepke, melynek szárnyai alsó részén harántsáv húzódik. A hernyója 3-4 cm hosszúra nőhet. Jellegzetes tarka mintázatában a zöld, a lila és a sárga színek váltakoznak.

Hazánkban 3 -4 nemzedék fejlődik az időjárási viszonyoktól függően. Szaporának tekinthető, mivel a női egyed képes az 1000-es darabszámhoz közeli számú petét lerakni kedvező feltételek megléte mellett. A nőstény a petéket elsősorban a virág/virágzat közelébe rakja. Az itt kikelt hernyók szélsőségesen polifágok, mindent képesek károsítani, de elsősorban a szaporítószerveket részesítik előnyben, a bimbókat, a virágokat, a terméseket.

Kukoricán a kikelt hernyók legtöbbször a címer felől rágnak be a kukoricacsőbe, ahol a magokat fogyasztják, másodlagos kárként megemlíthetjük az általuk okozott sebeken megtelepedő gombák, kórokozók okozta fertőzést. Jellegzetes kárképe a csuhélevélen látható sötét színű lyuk és daraszerű forgács, ürülék. A csőérés időszakában számíthatunk rájuk, ezért ezt megelőzően érdemes felmérni egyedszámukat az adott területen. Vándorló lepkefaj, mely a generatív szerveket előszeretettel fogyasztja. A fejlettebb állapotú, korábban vetett táblákat figyelve tervezhetjük a többi terület védelmét is.

A védekezés módszere hazánkban igen egyoldalúnak mondható, melyet csapdázás előz meg. Igaz, a felhasznált hatóanyagokban van azért variációs lehetőség és találunk egy két bio hatóanyagot is. Léteznek rezisztens fajták, de ezeket az EU-ban nem lehet használni.

A csapdázás leghatékonyabban feromon tartalmú csalogatóanyaggal végezhető. Hasznos, mert információt nyújt a rajzáscsúcsok bekövetkezését illetően. A rajzást követő 4-8 nap kritikus időszak, ekkor a rovarölőszeres kezelésekkel hatékonyan gyéríthetjük a kikelt hernyók és a jelen lévő kifejlett lepkék egyedszámát, mielőtt még a hernyók berágnák magukat a növénybe. A többszöri rajzás miatt több kezelésre is szükség lehet. Július végétől egészen augusztus végéig gyakorlatilag folyamatosan rajzik, ezért biztosan lehet számítani a jelenlétére.

Mezei András, Agrofil-SZMI Kft.


Kapcsolódó hírek


Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre!

9235 Püski, Petőfi Sándor utca 7.
Agrofil-SZMI Kft.